MIBEN TUDUNK SEGÍTENI?

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében

  • az ügyfelek peren kívüli ügyekben jogi tanácsot kaphatnak a jogi segítségnyújtó szolgálattal szerződésben álló ügyvédektől illetve okiratokat készíttethetnek,
  • a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél pártfogó ügyvédi képviseletet vehet igénybe,
  • büntetőeljárásokban a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, valamint a pótmagánvádló a nyomozási, az ügyészségi és a bírósági szakban egyaránt pártfogó ügyvédi képviseletet vehetnek igénybe,
  • büntetőeljárásokban a pótmagánvádló részére a jogi segítségnyújtás keretében személyes költségmentesség engedélyezhető.


KINEK TUDUNK SEGÍTENI?

A törvény célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag, illetve jogban való járatlanságukra és az ügy bonyolultságára tekintettel egyébként nem lennének képesek.


MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁS?

  • Minden olyan jogvitás ügyben, melyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor.
  • Mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (családjogi, lakhatási, birtokháborítási, nyugdíj, munkajogi és foglalkoztatási kérdésekben, közüzemidíj-tartozás, végrehajtási ügyek, stb.)
  • Ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás igénybevétele.
  • Folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, a jogvita peren kívüli lezárásához szükséges a támogatás, feltéve, hogy az eljárásban a fél még nem rendelkezik jogi segítővel és pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt.
  • Polgári, vagy büntetőeljárásban, ha rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges az ügyvédi segítség.
  • Bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges az ügyvédi közreműködés.
  • Olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
  • Peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
  • Jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás,
  • Abban a kérdésben van szüksége az ügyfélnek jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
  • Átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség,
  • Folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.


MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PERES TÁMOGATÁS?

Polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó, a kérelmező és a kérelmezett fél, büntetőeljárásokban (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban egyaránt) a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló valamint az egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete engedélyezhető akként, hogy ennek költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli.


HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÜGYEK

Magyarország európai uniós csatlakozása óta a jogi segítségnyújtási szakterület a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújt:

  • európai uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez,
  • magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más európai uniós államok bíróságai előtti polgári vagy közigazgatási eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.

 
MILYEN ÜGYEKBEN NEM NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?

Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén nem engedélyezhető a támogatás igénybevétele

  • szerződés készítésére (kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei),
  • ingatlan adásvételi szerződés készítésére (kivéve, ha lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozik a tanácsadás, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében készül az ingatlan-adásvételi szerződés),
  • olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni (kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése),
  • pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételeivel kapcsolatban,
  • civil szervezet létrehozásának tárgyában,
  • vámügyekkel kapcsolatban,
  • magánszemély vállalkozási tevékenysége körében (kivéve bűncselekmény áldozata esetében).


Közjegyző előtti eljárásban nem nyújtható pártfogó ügyvédi képviselet.
   
Büntetőeljárásban nem nyújtható pártfogó ügyvédi képviselet a bűncselekmény terheltje részére! A terhelt fél az eljáró hatósághoz, vagy bírósághoz fordulhat jogi képviselő kirendelése érdekében.
 

HOGYAN TUDUNK SEGÍTENI?

A jogi segítségnyújtás illetve a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített – honlapunkon is elérhető – formanyomtatványon kell előterjesztenie,  a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes járási, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál.

A kérelemnyomtatvány kitöltésében természetesen kérheti munkatársaink segítségét, továbbá a honlapunkon megfelelő információkkal szolgálunk.

A kérelmet az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal jogi segítségnyújtásért felelős szervezeti egysége bírálja el. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat a jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédek közül.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.

A támogatás a kérelemnyomtatvány benyújtásával vehető igénybe a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes járási, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál. A kérelemnyomtatvány letölthető az alábbi hivatkozásra kattintva.

Nyomtatvány a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal elérhetőségeivel kapcsolatban további tájékoztatást a következő honlapon talál:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu

Munkatársaink a hatósági feladatukon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül – díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást nyújtanak.

KI TEKINTHETŐ RÁSZORULTNAK?

Az ügyfél a támogatást rászorultságának mértékétől függően térítésmentesen vagy megelőlegezett költséggel veheti igénybe.

A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli az alábbi esetekben:

1.) Jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

  • aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,- akinek a közgyógyellátásra, vagy, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapították,
  • aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
  • átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személyek,
  • menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
  • vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,
  • határon átnyúló tartási ügyben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott,


Amennyiben Ön fenti jogosultságok valamelyikével rendelkezik, úgy a jogosultságát az azt megállapító, alátámasztó dokumentum másolatával tudja igazolni.

2.) Akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2018-ban a 28.500 Forintot).

3.) Egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2018-ban a 42.750 Forintot).

4.) Akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 226.327 Forintot (ez az összeg a 2016. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a).

5.) Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele iránti kérelem esetében, akinek a bíróság a perben teljes személyes költségmentességet engedélyezett.

A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi:

Azon rászoruló esetében, akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 113.164 Forintot (ez az összeg a 2016. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 43%-a)

MILYEN JÖVEDELEMCSÖKKENTŐ KÖRÜLMÉNYEK VEHETŐK FIGYELEMBE A JÖVEDELEMSZÁMÍTÁSNÁL?

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni:

  • a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
  • a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.


Mérlegelési jogkörében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a szociális rászorultság vizsgálatakor számos egyéb körülményt figyelembe vehet.

MILYEN IRATOKAT KELL BENYÚJTANI A KÉRELEMNYOMTATVÁNY MELLÉKLETEKÉNT?

A jövedelem (munkabér, nyugdíj, rokkantsági ellátás, álláskeresési járadék, egyéb ellátások stb.) igazolására csatolni kell a megfelelő dokumentumokat (aktuális munkáltatói jövedelemigazolás, bankszámla kivonat, nyugdíjértesítő stb.).

A jövedelem számításánál figyelembe vehető, jövedelmet csökkentő kiadásokat szintén szükséges alátámasztani a megfelelő dokumentumokkal (pl. háziorvos által összeállított lista a havi gyógyszerekről, gyógyszertár igazolása a havi gyógyszerek áráról, lakásbérleti szerződés, lakásbérleti díj kifizetését tanúsító igazolás, lakáshitel szerződés; tartásdíjat megállapító bírósági döntés másolata és/vagy ezek megfizetését igazoló dokumentumok, letiltás összegét igazoló dokumentumok).

Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem esetében mellékelni kell a peres eljárás folyamatban létének alátámasztására szolgáló dokumentumot (pl. bíróság által érkeztetett keresetlevél másolata, bíróság idéző végzése).

A kérelemnyomtatványhoz a bíróság által engedélyezett teljes személyes költségmentesség esetén csatolni kell az erről szóló bírósági végzést.

HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A TÁMOGATÁS?

Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén

Jogi szolgáltatás igénybevétele esetén az ügyfél a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni, a támogatást, a teljesítésigazolás és az engedélyező határozat átadásával.

A támogatás igénybevételére 3 hónap áll az ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti, azonban nincs akadálya az üggyel kapcsolatban újabb kérelem benyújtásának.

Peren kívüli támogatás esetén nincs lehetőség jogi segítő kirendelésére, kivéve 3. országbeli kiutasított személy részére a véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges keresetlevél elkészítéséhez.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.

Peres jogi segítségnyújtás esetén

Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele esetén az ügyfél ugyancsak a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni a támogatást, a meghatalmazás és az engedélyező határozat átadásával. A jogi segítő meghatalmazására 30 nap áll ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti.

Peres támogatás esetén azonban az ügyfél kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését. A területi hivatal pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén működő jogi segítőt rendel ki. Indokolt esetben azonban a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvéd, ügyvédi iroda is kirendelhető.

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő a 2003. évi LXXX. törvény szerinti igénybevételének jogát biztosítja.

A jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben első fokon jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal jár el.

A jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyfél jövedelmi, vagyoni helyzetét megvizsgálva csak a támogatás megengedhetősége kérdésében dönt, de a jogi szolgáltatásokat a jogi segítői névjegyzékbe felvett, és az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötő jogi segítők nyújtják.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.


TÁJÉKOZTATÁS A JOGI SEGÍTŐK RÉSZÉRE
KIK LEHETNEK JOGI SEGÍTŐK?

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény jogi segítőről rendelkező VIII. fejezete alapján az alábbiakban felsorolt személyek, szervezetek kérhetik felvételüket a jogi segítői névjegyzékbe:

  • ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász;
  • jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem.

 
HOGYAN LEHET JELENTKEZNI A JOGI SEGÍTŐI NÉVJEGYZÉKBE?

A jogi segítői névjegyzékbe jelentkezőnek a felvétel iránti kérelmét egy példányban az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály Jogi Segítségnyújtási, Áldozatsegítési és Kárpótlási Osztályához (1357 Budapest, Postafiók: 2.) kell benyújtani.

A kérelmező részére a Minisztérium megküldi a szerződés megkötését kezdeményező adatlapot, melyet a Minisztérium tájékoztatásul a honlapján is közzétesz.

A névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki megfelel a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben foglalt feltételeknek, és az adatlapja tartalmazza a feltételek fennállását igazoló 42/2003. (XII. 19.) IM rendeletben foglalt nyilatkozatokat és mellékleteket. A Minisztérium a névjegyzékbe vételt követő tizenöt napon belül értesíti a kérelmezőt a névjegyzékbe vétel napjáról, továbbá a szolgáltatási szerződés tervezetének aláírására szolgáló felhívásában a névjegyzékbe felvett kérelmezőt a szerződésnek az adatlapban foglaltak alapján történő kitöltésére, aláírására és tizenöt napon belüli megküldésére hívja fel. Ha a Minisztériumhoz megküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a Minisztérium vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető azt a beérkezésétől számított harminc napon belül aláírásával és a Minisztérium bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szerződés aláírását követően a Minisztérium a szerződés egyik példányát megküldi a kérelmező részére.
 
A szolgáltatási szerződést az Igazságügyi Minisztérium három évre köti a jogi segítőkkel. A hároméves időtartam lejártával a jogi segítő kérelmére új szolgáltatási szerződés köthető, amennyiben a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.

MILYEN FELTÉTELEK SZÜKSÉGESEK A NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSHEZ?

  • Ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha tevékenységét nem szünetelteti, fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, és nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
  • Jogi segítő szervezet akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt – a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja.
  • Jogi oktatást végző egyetem akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.


A jogi segítők névjegyzékbe vételének részletes szabályait a 2003. évi LXXX. törvény és a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet állapítja meg.
 
E rendelet értelmében az ügyvéd kérelméhez mellékelni kell

a) a kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a kérelmező ügyvédi kamarai tagságának fennállásáról (európai közösségi jogász esetében arról, hogy a kérelmező szerepel az európai közösségi jogászok névjegyzékében) és arról, hogy a kérelmező ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

b) 30 napnál nem régebben kiállított igazolást arról, hogy a kérelmező felelősségbiztosítása fennáll.

Ügyvédi iroda kérelméhez csatolni kell tagjairól az a) és b) pont szerinti igazolásokat. A kamarai igazolásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a tagok a kérelmező ügyvédi iroda tagjaiként végzik tevékenységüket.

Az ügyvédnek az adatlapján nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz, különösen az úrlap benyújtási támogatási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges technikai feltételekkel.

A jogi segítő szervezetnek csatolnia kell a kérelméhez:

a) a jogvédő tevékenység végzésére történő felhatalmazást tartalmazó létesítő okiratát (alapító okirat, alapszabály, kari tanácsi határozat stb.) vagy – ha a felhatalmazás ebben található – egyéb szabályzatát, határozatát stb.,

b) – ha nyilvántartásba vételre köteles – ennek megtörténtéről a nyilvántartó hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását,

c) a jogi szolgáltatás nyújtásával megbízott ügyvéddel közös nyilatkozatát arról, hogy a jogi szolgáltatás nyújtására a nevében és megbízásából eljáró ügyvéddel megállapodást kötött,

d) a megbízott ügyvédre vonatkozó, előbb felsorolt okiratokat.

A jogi segítő szervezetnek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelek fogadására alkalmas helyiség használatára jogosult, vagy arról, hogy az ügyfelek fogadása az általa megbízott ügyvéd irodájában történik.

A jogi segítő a névjegyzékben nyilvántartott és a jogi szolgáltatási szerződésben foglalt adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a Minisztériumnak.

HOGYAN TÖRTÉNIK A JOGI SEGÍTŐK, PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDEK DÍJAZÁSA?

A peren kívüli szolgáltatás díja (Magyarország központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint) 2018. évben óránként 5000 Ft, melyhez hozzáadódik még költségtérítés címén a megállapított munkadíj 15%-a, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a jogi segítő általános forgalmi adó fizetésére köteles. A részletes szabályokat a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet állapítja meg.

A pártfogó ügyvédi munkadíj összegét a Szolgálat a pártfogó ügyvéd által képviselt fél pervesztessége esetén a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § (2) bekezdésben foglaltak szerint (Magyarország központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint 2018. évben óránként 5.000 Ft), a fél pernyertessége esetén pedig e rendelet felhatalmazása alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint állapítja meg. A pártfogó ügyvéd a költségeinek tételes elszámolására, ennek hiányában a munkadíj 25%-át kitevő költségátalányra jogosult, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a jogi segítő általános forgalmi adó fizetésére köteles.