A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő a közösségi büntetések végrehajtásával, az elkövető közösségben történő ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség biztonságának, védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat beavatkozásai elősegítik, hogy az elkövetők felelősséget vállaljanak az általuk okozott sérelmekért, az áldozat és a közösség szükségletei érvényesüljenek, az állampolgárok bizalma a büntető igazságszolgáltatás iránt növekedjék. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat 340 pártfogó felügyelője évente több mint 100 ezer ügyet lát el.

Alapelvek:

Közösség védelme – A közösségi szankciók hatékony végrehajtásával, a közösségben történő felügyelettel, a bűnismétlés kockázatainak értékelésével, kezelésével a pártfogó felügyelők hozzájárulnak a közösség védelmének erősítéséhez.

Helyreállítás – A Párfogó Felügyelői Szolgálat valamennyi feladatának ellátása során meghatározó a helyreállító igazságszolgáltatás alapelveinek érvényesítése. A pártfogó felügyelők kiemelt helyreállító igazságszolgáltatási feladata a büntető, illetve szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások lefolytatása, ugyanakkor a pártfogó felügyelők egyéb tevékenységeik során is elősegítik a megsérült közösségi kapcsolatok helyreállítását, az elkövetők felelősségvállalását, és az áldozatok szükségleteinek érvényesítését.

Az elkövetők reintegrációja – A pártfogó felügyelők beavatkozásai elősegítik a kriminális viselkedés korrekcióját, az elkövetők reintegrációjához szükséges készségek erősítését, illetve a társadalmi beilleszkedéshez szükséges körülményeik rendezését. A pártfogó felügyelők a gyermekvédelmi tevékenységükkel a gyermekek kriminális veszélyeztetettségének csökkentését szolgálják.

Szervezeti felépítés

A pártfogó felügyelői tevékenységet – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A pártfogó felügyelői tevékenységet a nagyobb megyékben és a fővárosban a kormányhivatalok Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályán, a kisebb megyékben a Hatósági Főosztályán dolgozó pártfogó felügyelők végzik. A pártfogó felügyelői tevékenység szakmai irányításáért az igazságügyi miniszter felelős, a szakmai irányító jogköröket az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár gyakorolja.

ELÉRHETŐSÉGEK
Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok
www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek

Igazságügyi Minisztérium
Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság
Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály
email: PAZQZAuCcUGzsG6QYmhZ3aXN6aW1mb0BpbS5nb3YuaHU=
tel.: 1/550-1600

Környezettanulmány:

A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz, környezettanulmányt készít továbbá a pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban. Mindkét eljárásban készített környezettanulmány része a kockázatértékelés, a fiatalkorú, illetve a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének értékelése. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a fiatalkorú, illetve a gyermek lakóhelyét, meghallgatja a fiatalkorút, illetve a gyermeket, valamint a törvényes képviselőjét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, információt kér a család- és gyermekjóléti szolgálattól. A környezettanulmány a fiatalkorú, illetve a gyermek életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket, körülményeket írja le, bemutatja továbbá a fiatalkorú, illetve a gyermek viselkedésében megfigyelhető esetleges kriminális viselkedési jellemzőket, valamint a fiatalkorú, illetve gyermek és családja hozzáállását az eljárás alapjául szolgáló cselekményhez, illetve az okozott sérelmek jóvátételéhez.

A pártfogó felügyelő a környezettanulmányban értékeli a bemutatott tények, körülmények, jellemzők és az eljárás tárgyát képező cselekmény közötti kapcsolatot, illetve a fiatalkorú, illetve gyermek kriminális veszélyeztetettségének szintjét.

A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során.

Pártfogó felügyelői vélemény:

A pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban megjelenő információkon túlmutatóan értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, elemezze az elkövetett bűncselekményt, és prognosztizálja az újabb bűnelkövetés esélyét. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben külön magatartási szabály elrendelésére, a bűnismétlés kockázatának kezelésére irányuló programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani és azt a sértett elfogadja-e, ennek alapján az ügy mediációra utalása is javasolható.

Közérdekű munka büntetés szervezése és ellenőrzése:

A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján minimum 48 óra maximum 312 óra ingyenes munkát végez a köz javára, továbbá az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja. Az elítélt a közérdekű munka végrehajtását szabadidejében, szabadsága alatt, ill. pihenő napján végzi minimum heti 4 órában. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a munkahely kijelölése, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A közérdekű munka jóvátételi, helyreállító jellegű közösségi szankció, amelynek jelentősége folyamatosan növekszik. Az elmúlt évek során jó gyakorlatok alakultak ki önkormányzatok, társadalmi szervezetek együttműködésével, amelyek során a közérdekű munkára ítéltek részvételével városszépítő, parképítő programok indultak.

Pártfogó felügyelet intézkedés:

A pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű intézkedés, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat hatáskörébe tartozó pártfogó felügyelet elrendelésének esetei:

ElrendelőElrendelés kötelező esetei
Vádemelés elhalasztása Ügyész Fiatalkorúak
Próbára bocsátás Bíróság Fiatalkorúak
Felfüggesztett szabadságvesztés Bíróság Visszaesők, Fiatalkorúak
Javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás Büntetés-végrehajtási bíró Fiatalkorúak
Jóvátételi munka intézkedés Bíróság Fiatalkorúak

A pártfogó felügyelői esetkezelés alapja a bűnismétlés kockázatainak feltárása és azok célzott kezelése, illetve kezelésének megszervezése. A pártfogó felügyelők beavatkozásai a kriminális viselkedés korrekciójára, a társadalomba való beilleszkedés feltételei megteremtésének elősegítésére irányulnak. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok előírása. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály, ilyen például a pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás kötelezettsége. Az ügyész, illetve a bíróság az eset jellege és a terhelt körülményeihez igazodva külön magatartási szabályt is előírhat, ami a pártfogó felügyeletet egyéniesített szankcióvá teszi. Külön magatartási szabályként előírható például csoportos foglalkozáson való részvétel, vagy helyreállító szemléletű, illetve helyreállító technika alkalmazására épülő programban való részvétel. A csoportos foglalkozások elsősorban a szociális készségek fejlesztésére irányulnak, az érintett pártfogoltak viselkedéskorrekcióját, társadalmi adaptációját segítik elő. A resztoratív programok egyrészt a sértett, illetve a sérelmet szenvedett közösség közötti kapcsolatok helyreállítását, a jóvátétel lehetőségének biztosítását, valamint az elkövetőnek a felelősségvállaláson keresztüli rehabilitációját, bizonyos esetekben kriminogén szükségleteinek kezelését szolgálják.

Megelőző pártfogás:

A 2015. január 1-jén bevezetett megelőző pártfogás komplex, a pártfogó felügyelők és a gyermekvédelmi szakemberek szaktudásának és eszköztárának alkalmazására épülő gyermekvédelmi intézkedés, amelynek célja a korai beavatkozás érvényesítése a fiatalkori bűnözés kezelésében. A megelőző pártfogás elrendelésére a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult védelembe vételi, illetve védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárásban kerülhet sor. A megelőző pártfogás elrendelése kötelező, ha a pártfogó felügyelő a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségét a kockázatértékeléssel kiegészített környezettanulmányban magas fokúra értékeli. A gyámhatóság mérlegeli a megelőző pártfogás elrendelését a bűnmegelőzési veszélyeztetettség közepes foka esetében. A megelőző pártfogás tartama alatt a gyermek, valamint törvényes képviselője köteles a megelőző pártfogóval, illetve a családgondozóval tartani a kapcsolatot, ezen túl a gyámhatóság magatartási szabályként további kötelezettségeket írhat elő a gyermek és családja számára. A megelőző pártfogás során a pártfogó felügyelő kompetenciájába azoknak a kockázati tényezőknek a kezelése tartozik, amelyek kriminális jellegűek, illetve a kriminális viselkedéssel közvetlenül összefüggésbe hozhatók.

Közvetítői eljárás (mediáció)

A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető vállaljon felelősséget tettéért, a sértett kárenyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer. 2007. január 1-je óta közvetítői eljárás alkalmazható a legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bizonyos személy elleni (Btk. XV., XVIII. és XXI. Fejezete), közlekedési (XXII. Fejezet) és vagyon (XXXVI. Fejezet), illetve szellemi tulajdonjog (XXXVII. Fejezet) elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha ahhoz mind a terhelt, mind a sértett önkéntesen hozzájárul. Az ügyészség, illetve a bíróság által közvetítői eljárásra utalt ügyekben speciálisan képzett pártfogó felügyelők járnak el mediátorként. A mediáció célja, hogy az elkövető és a sértett személyes találkozása során a közöttük kialakult konfliktus rendezését elősegítse, az elkövető tettének következményeiért felelősséget vállaljon, a sértett pedig lelki megnyugváshoz és megfelelő jóvátételhez jusson. A mediációs megállapodás teljesítésével a büntetőeljárás befejeződhet, vagy a bíróság a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat. A közvetítői eljárásra utalás hozzájárul az igazságszolgáltatás terheinek mérsékléséhez, a büntetőeljárás lerövidüléséhez. 2014. január 1-jétől szabálysértési ügyekben is elrendelhető közvetítői eljárás. A pártfogó felügyelő mediátorok évente közel 9000 ügyben járnak el.

A büntető- és szabálysértési ügyekben lefolytatható közvetítői eljárásról részletesebben itt olvashat.

Közösségi foglalkoztató:

A közösségi foglalkoztató a Pártfogó Felügyelői Szolgálat részeként működő szervezeti egység, amelynek legfontosabb funkciója a bűnismétlési kockázatok célzott kezelését, a kriminális veszélyeztetettség csökkentését és a sértettek szükségleteinek érvényesülését szolgáló pártfogó felügyelői beavatkozások, elkövetői programok biztosítása. E célzott beavatkozási formák elsősorban a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályainak, továbbá a megelőző pártfogás magatartási szabályainak keretében alkalmazhatók. A közösségi foglalkoztatók lehetőség szerint további, az ügyfelek társadalmi integrációját segítő programokat (tanulássegítés, munkaerő-piacra való belépés segítése, életvezetési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, szociális ügyintézés) is biztosítanak. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg a miskolci Zöldpont Közösségi Foglalkoztatót működteti.