Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

MIBEN TUDUNK SEGÍTENI?

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálybalépésével, 2018. július 1. napjától a sértett, a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt, a pótmagánvádló valamint a terhelt részére költségkedvezmény igénybevétele engedélyezhető a büntetőeljárásban (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban egyaránt), melynek keretében a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseltre jogosult, míg a terhelt a kirendelt védő díjának állam általi előlegezésére és viselésére.


KINEK TUDUNK SEGÍTENI?

A törvény célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag, illetve jogban való járatlanságukra és az ügy bonyolultságára tekintettel egyébként nem lennének képesek.


MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁS?


MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PERES TÁMOGATÁS?

Polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó, a kérelmező és a kérelmezett fél részére.

Büntetőeljárásokban a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, vagyoni érdekelt valamint az egyéb érdekelt részére költségkedvezményként pártfogó ügyvédi képviselete engedélyezhető, akként, hogy ennek költségét az állam a fél helyett megelőlegezi és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viseli. A pótmagánvádlót a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésén és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésén túl az ügyiratokról kért egyszeri másolat tekintetében költségfeljegyzés illeti meg.

A büntetőeljárások minden szakaszában (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban) a terhelt részére költségkedvezmény engedélyezhető akként, hogy a részére kirendelt védő díját az állam megelőlegezi és viseli.
A büntetőeljárásokban nyújtható támogatás hatálya az alapeljáráson túl minden fél esetében kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, és a különleges eljárásokra is anélkül, hogy újabb támogatási kérelmet kellene benyújtani.


HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÜGYEK

Magyarország európai uniós csatlakozása óta a jogi segítségnyújtási szakterület a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújt:

 
MILYEN ÜGYEKBEN NEM NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?

Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén nem engedélyezhető a támogatás igénybevétele


Közjegyző előtti eljárásban nem nyújtható pártfogó ügyvédi képviselet.

 

HOGYAN TUDUNK SEGÍTENI?

A jogi segítségnyújtás illetve a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített – honlapunkon is elérhető – formanyomtatványon kell előterjesztenie,  a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes járási, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál.

A kérelemnyomtatvány kitöltésében természetesen kérheti munkatársaink segítségét, továbbá a honlapunkon megfelelő információkkal szolgálunk.

A kérelmet az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal jogi segítségnyújtásért felelős szervezeti egysége bírálja el. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat a jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédek közül.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.

A támogatás a kérelemnyomtatvány benyújtásával vehető igénybe a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes járási, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál. A kérelemnyomtatvány letölthető az alábbi hivatkozásra kattintva.

Nyomtatvány a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal elérhetőségeivel kapcsolatban további tájékoztatást a következő honlapon talál:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu

Munkatársaink a hatósági feladatukon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül – díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást nyújtanak.


KI TEKINTHETŐ RÁSZORULTNAK A PEREN KÍVÜLI, VALAMINT A POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKBAN?

Az ügyfél a támogatást rászorultságának mértékétől függően térítésmentesen vagy megelőlegezett költséggel veheti igénybe.

A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli az alábbi esetekben:

1.) Jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki


Amennyiben Ön fenti jogosultságok valamelyikével rendelkezik, úgy a jogosultságát az azt megállapító, alátámasztó dokumentum másolatával tudja igazolni.

2.) Akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2018-ban a 28.500 Forintot).

3.) Egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2018-ban a 42.750 Forintot).

4.) Akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 226.327 Forintot (ez az összeg a 2016. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a).

5.) Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele iránti kérelem esetében, akinek a bíróság a perben teljes személyes költségmentességet engedélyezett.

A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi:

Azon rászoruló esetében, akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 113.164 Forintot (ez az összeg a 2016. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 43%-a)


KI TEKINTHETŐ RÁSZORULTNAK A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN?

Büntetőeljárás esetén a fél akkor tekintendő rászorultnak, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a fentiekben felsorolt, a támogatás állam általi viselésére jogosult személyi körnek (alanyi jogosultság, vagy akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 28.500 Ft-ot, egyedülálló esetében a 42.750 Ft-ot) vagy bűncselekmény áldozata és áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére jogosult.

A kiskorú sértett és a magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet az ügyfél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.


MILYEN JÖVEDELEMCSÖKKENTŐ KÖRÜLMÉNYEK VEHETŐK FIGYELEMBE A JÖVEDELEMSZÁMÍTÁSNÁL?

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni:


Mérlegelési jogkörében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a szociális rászorultság vizsgálatakor számos egyéb körülményt figyelembe vehet.

MILYEN IRATOKAT KELL BENYÚJTANI A KÉRELEMNYOMTATVÁNY MELLÉKLETEKÉNT?

A jövedelem (munkabér, nyugdíj, rokkantsági ellátás, álláskeresési járadék, egyéb ellátások stb.) igazolására csatolni kell a megfelelő dokumentumokat (aktuális munkáltatói jövedelemigazolás, bankszámla kivonat, nyugdíjértesítő stb.).

A jövedelem számításánál figyelembe vehető, jövedelmet csökkentő kiadásokat szintén szükséges alátámasztani a megfelelő dokumentumokkal (pl. háziorvos által összeállított lista a havi gyógyszerekről, gyógyszertár igazolása a havi gyógyszerek áráról, lakásbérleti szerződés, lakásbérleti díj kifizetését tanúsító igazolás, lakáshitel szerződés; tartásdíjat megállapító bírósági döntés másolata és/vagy ezek megfizetését igazoló dokumentumok, letiltás összegét igazoló dokumentumok).

Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem esetében mellékelni kell a peres eljárás folyamatban létének alátámasztására szolgáló dokumentumot (pl. bíróság által érkeztetett keresetlevél másolata, bíróság idéző végzése).

A kérelemnyomtatványhoz a bíróság által engedélyezett teljes személyes költségmentesség esetén csatolni kell az erről szóló bírósági végzést.

HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A TÁMOGATÁS?

Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén

Jogi szolgáltatás igénybevétele esetén az ügyfél a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni a támogatást, a teljesítésigazolás és az engedélyező határozat jogi segítőnek történő átadásával.

A támogatott jogi szolgáltatás  igénybevételére a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 3 hónap áll az ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti, azonban nincs akadálya az üggyel kapcsolatban újabb kérelem benyújtásának.

Peren kívüli támogatás esetén nincs lehetőség jogi segítő kirendelésére, kivéve harmadik  országbeli kiutasított személy részére a véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges keresetlevél elkészítését.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.

Peres jogi segítségnyújtás esetén

Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele esetén az ügyfél ugyancsak a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni a támogatást, a meghatalmazás és az engedélyező határozat jogi segítő részére történő átadásával. A jogi segítő meghatalmazására 30 nap áll ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti.

Peres támogatás esetén azonban az ügyfél kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését. A területi hivatal pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén működő jogi segítőt rendel ki. Indokolt esetben azonban a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvéd, ügyvédi iroda is kirendelhető.

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja a 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján.

A jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben első fokon jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal jár el.

A jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyfél jövedelmi, vagyoni helyzetét megvizsgálva csak a támogatás megengedhetősége kérdésében dönt, de a jogi szolgáltatásokat a jogi segítői névjegyzékbe felvett, és az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötő jogi segítők nyújtják.

A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.


TÁJÉKOZTATÁS A JOGI SEGÍTŐK RÉSZÉRE
KIK LEHETNEK JOGI SEGÍTŐK?

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény jogi segítőről rendelkező VIII. fejezete alapján az alábbiakban felsorolt személyek, szervezetek kérhetik felvételüket a jogi segítői névjegyzékbe:

 
HOGYAN LEHET JELENTKEZNI A JOGI SEGÍTŐI NÉVJEGYZÉKBE?

A jogi segítői névjegyzékbe jelentkezőnek a felvétel iránti kérelmét egy példányban az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály Jogi Segítségnyújtási, Áldozatsegítési és Kárpótlási Osztályához (1357 Budapest, Postafiók: 2.) kell benyújtani.

A kérelmező részére a Minisztérium megküldi a szerződés megkötését kezdeményező adatlapot, melyet a Minisztérium tájékoztatásul a honlapján is közzétesz.

A névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki megfelel a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben foglalt feltételeknek, és az adatlapja tartalmazza a feltételek fennállását igazoló 42/2003. (XII. 19.) IM rendeletben foglalt nyilatkozatokat és mellékleteket. A Minisztérium a névjegyzékbe vételt követő tizenöt napon belül értesíti a kérelmezőt a névjegyzékbe vétel napjáról, továbbá a szolgáltatási szerződés tervezetének aláírására szolgáló felhívásában a névjegyzékbe felvett kérelmezőt a szerződésnek az adatlapban foglaltak alapján történő kitöltésére, aláírására és tizenöt napon belüli megküldésére hívja fel. Ha a Minisztériumhoz megküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a Minisztérium vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető azt a beérkezésétől számított harminc napon belül aláírásával és a Minisztérium bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szerződés aláírását követően a Minisztérium a szerződés egyik példányát megküldi a kérelmező részére.
 
A szolgáltatási szerződést az Igazságügyi Minisztérium három évre köti a jogi segítőkkel. A hároméves időtartam lejártával a jogi segítő kérelmére új szolgáltatási szerződés köthető, amennyiben a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.

MILYEN FELTÉTELEK SZÜKSÉGESEK A NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSHEZ?


A jogi segítők névjegyzékbe vételének részletes szabályait a 2003. évi LXXX. törvény és a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet állapítja meg.
 
E rendelet értelmében az ügyvéd kérelméhez mellékelni kell

a) a kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a kérelmező ügyvédi kamarai tagságának fennállásáról (európai közösségi jogász esetében arról, hogy a kérelmező szerepel az európai közösségi jogászok névjegyzékében) és arról, hogy a kérelmező ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

b) 30 napnál nem régebben kiállított igazolást arról, hogy a kérelmező felelősségbiztosítása fennáll.

Ügyvédi iroda kérelméhez csatolni kell tagjairól az a) és b) pont szerinti igazolásokat. A kamarai igazolásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a tagok a kérelmező ügyvédi iroda tagjaiként végzik tevékenységüket.

Az ügyvédnek az adatlapján nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz, különösen az úrlap benyújtási támogatási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges technikai feltételekkel.

A jogi segítő szervezetnek csatolnia kell a kérelméhez:

a) a jogvédő tevékenység végzésére történő felhatalmazást tartalmazó létesítő okiratát (alapító okirat, alapszabály, kari tanácsi határozat stb.) vagy – ha a felhatalmazás ebben található – egyéb szabályzatát, határozatát stb.,

b) – ha nyilvántartásba vételre köteles – ennek megtörténtéről a nyilvántartó hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását,

c) a jogi szolgáltatás nyújtásával megbízott ügyvéddel közös nyilatkozatát arról, hogy a jogi szolgáltatás nyújtására a nevében és megbízásából eljáró ügyvéddel megállapodást kötött,

d) a megbízott ügyvédre vonatkozó, előbb felsorolt okiratokat.

A jogi segítő szervezetnek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelek fogadására alkalmas helyiség használatára jogosult, vagy arról, hogy az ügyfelek fogadása az általa megbízott ügyvéd irodájában történik.

A jogi segítő a névjegyzékben nyilvántartott és a jogi szolgáltatási szerződésben foglalt adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a Minisztériumnak.

HOGYAN TÖRTÉNIK A JOGI SEGÍTŐK, PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDEK DÍJAZÁSA?

A peren kívüli szolgáltatás díja (Magyarország központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint) 2018. évben óránként 5000 Ft, melyhez hozzáadódik még költségtérítés címén a megállapított munkadíj 15%-a, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a jogi segítő általános forgalmi adó fizetésére köteles. A részletes szabályokat a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet állapítja meg.

A pártfogó ügyvédi munkadíj összegét a Szolgálat a pártfogó ügyvéd által képviselt fél pervesztessége esetén a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § (2) bekezdésben foglaltak szerint (Magyarország központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint 2018. évben óránként 5.000 Ft), a fél pernyertessége esetén pedig e rendelet felhatalmazása alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint állapítja meg. A pártfogó ügyvéd a költségeinek tételes elszámolására, ennek hiányában a munkadíj 25%-át kitevő költségátalányra jogosult, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a jogi segítő általános forgalmi adó fizetésére köteles.

Menü

Főoldal

Navigáció