Tisztelt Vizsgázók!
A jogi szakvizsga részletes szabályait az 1991. október 1. napján hatályba lépett, többször módosított 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Jelen tájékoztatóban a jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket foglaljuk össze.
A tájékoztatónkban segítséget kívánunk nyújtani a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályok megismerésében és értelmezésében.
Kérjük, hogy olvassák el és tanulmányozzák a https://jogiszakvizsga.im.gov.hu/ oldalon található információkat is, ott részletes választ kaphatnak bizonyos gyakorlati és technikai kérdésekre.
A jogi szakvizsga egységes, azon valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga bármely jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.
I. A jogi szakvizsgára bocsátás előfeltételei – a szükséges joggyakorlat
A joggyakorlat ideje – napi 8 órás munkaidővel számolva – legalább 3 év. Napi 8 óránál rövidebb munkaidő esetén a joggyakorlati idő arányosan meghosszabbodik, az azonban 8 óránál hosszabb napi munkaidő esetén sem lehet kevesebb, mint 3 év. A különböző, okleveles jogász szakképzettséghez kötött munkakörökben szerzett joggyakorlatok idejét össze kell adni.
A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat idejébe az okleveles jogász szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését követően (R. 2. § (2)-(5) bekezdés)
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy egyazon időszakra esően csak az R. 2. § (2)-(5) bekezdésben foglalt jogcímek egyikén lehet joggyakorlati időt beszámítani.
Jogszabályban foglaltak szerint kizárólag okleveles jogász szakképzettséggel betölthető munkakörök: bírósági, ügyészségi fogalmazó, ügyvédjelölt, közjegyzőjelölt, önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki bírósági végrehajtó és a jogi előadó. A jogi előadó a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismereteket a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett szerzi meg, tevékenységükre 2018. január 1. napjától az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szabályai az irányadóak.
A joggyakorlat idejébe a jogi diploma megszerzését – külföldön szerzett diploma esetén annak honosítását követően – teljesített hazai joggyakorlat, valamint az Európai Unió valamely intézményénél, illetve olyan nemzetközi szervezetnél eltöltött joggyakorlati idő számít be, melynek Magyarország is tagja.
A szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat ideje legalább három év, mely a fenti feltételeknek megfelelő joggyakorlat folytatásával szerezhető meg. Azonban a TGYÁS, a GYES, a GYED, illetve a tanulmányi ösztöndíj összesen legfeljebb 3 hónap erejéig, illetőleg az állam- és jogtudományi PhD képzés ideje legfeljebb 12 hónap erejéig számítható be a joggyakorlati időbe. Ezen időszakok szintén kizárólag a megfelelő igazolás csatolása esetén vehetők figyelembe.
Az állam- és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejének a jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlati időbe – legfeljebb 12 hónap tartamáig – történő beszámításának feltétele a felkészülés eredményes lezárása, azaz az abszolutórium megszerzése.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy beszámításnak kizárólag a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően van helye.
A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat
tanúsítja.
A Jogi Szakvizsga Rendszerbe történő regisztráció időpontjában a legalább három éves joggyakorlati időnek el kell telnie.
II. A jogi szakvizsga követelményei
A részvizsgákon irányadó joganyagról és a vizsgatárgyak tételeiről az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) évenként felülvizsgált ismertetőt ad ki, melyet a honlapján (https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu) közzétesz.
Felhívjuk a Tisztelt Vizsgázók figyelmét, hogy a vizsga anyagát minden esetben a vizsga napján hatályos joganyag képezi. Ahol a tételsor az adott jogszabálynál részletezést nem tartalmaz, ott az említett törvényt teljes egészében ismerni kell. A jogszabályok módosításai nem kerülnek feltüntetésre, ezért a felkészülés ideje alatt a hatályos joganyag körültekintő megállapítását javasoljuk.
Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az egyes tételeknél megjelölt joganyag mellett javasolt valamely tankönyv áttekintése is a jogintézmények, fogalmak elmélyültebb megértése érdekében.
III. A jogi szakvizsga tartalma
A jogi szakvizsga három részből (részvizsgából) áll. A részvizsgák mindegyike három-három vizsgatárgyból tevődik össze:
a) rész: polgári jog és családjog, a gazdasági jog, polgári eljárásjog,
b) rész: büntetőjog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési jog,
c) rész: munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.
A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg, azonban elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát is tesz. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.
A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti – vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jogból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.
IV. Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a jelöltnek beadványt vagy határozatot kell készítenie, illetőleg jogkérdésben kell véleményt nyilvánítania.
Az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra (9:00-tól 13:00-ig) áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga napján a jelölteknek legkésőbb 8.30 óráig meg kell jelenniük az írásbeli vizsga helyszínén. Amennyiben a jelölt ezen időpontot követően érkezik, úgy kell tekinteni, mintha a vizsgán nem jelent volna meg. Ha a jelölt a vizsga helyszínét 11 óra előtt a vizsgabiztos engedélye nélkül elhagyja, a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye.
Az írásbeli feladat kidolgozásához csak olyan papíralapú jogszabályszöveg használható, mely kizárólag a normaszöveget tartalmazza, más segédanyagot (tankönyv, BH, döntvénytár, iratminta, kommentár, stb.) a jelölt a vizsga helyiségébe nem vihet magával.
Az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályok megszegése esetén a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. A vizsga felfüggesztése esetén pótvizsgának van helye.
V. A szóbeli vizsga
Az első részvizsgáját teljesítő jelölt esetében a vizsga az írásbeli vizsgán megoldott feladat értékelésével kezdődik. Sikertelen írásbeli vizsga esetén ismétlővizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.
A szóbeli vizsgát a miniszter által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját annak befejezését követően zárt tanácskozásban értékeli, majd a döntést szóban, nyilvánosan hirdeti ki. A szóbeli vizsgán jegyzőkönyv készül. A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az R. 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A jegyzőkönyvet és a tanúsítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá.
VI. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az R. 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki.
Ha a jelölt a részvizsgán egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tesz, pótvizsgának, több vizsgatárgy sikertelensége esetén ismétlővizsgának van helye. Ismétlővizsga esetén az egész részvizsgát, míg pótvizsga esetén csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyből a jelölt sikertelen szóbeli vizsgát tett.
A pótvizsgára utasított jelölt a sikertelen vizsgától számítva legkorábban 30 nap múlva, de legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát. A második pótvizsga sikertelensége esetén az adott részvizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az ismétlővizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jelölt írásbeli vizsgája érvénytelen, sikertelen, vagy azt a vizsgabiztos felfüggesztette.
Az írásbeli és a szóbeli vizsga értékelése az öt érdemjegyes osztályozási rendszerhez igazodik. A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel történik. A részvizsgákat vizsgatárgyanként (ide értve az írásbeli vizsgát is) egy érdemjeggyel kell értékelni.
VII. A jogi szakvizsga eredményének számítása
A jogi szakvizsga letételéről a miniszter az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül bizonyítványt állít ki. A tanúsítványnak képesítő hatálya nincs, az csupán a vizsga adott részének letételét igazolja.
A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani, tehát a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.
A jogi szakvizsga eredményét (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges) a bizonyítványon fel kell tüntetni.
A megkezdett jogi szakvizsga öt év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik.
Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját követően nyújtották be, a jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától tekinthető megkezdettnek. Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját megelőzően nyújtották be, az 5 éves határidőt az első részvizsgára való jelentkezéstől kell számítani.
VIII. A jogi szakvizsgára történő jelentkezésre vonatkozó általános szabályok
A jogi szakvizsgára a minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén, a https://jogiszakvizsga.im.gov.hu oldalon elérhető Jogi Szakvizsga Rendszeren (a továbbiakban: JSZR) kell jelentkezni. A jelölt a jelentkezéssel elfogadja a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgaszabályzatot.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a jelentkezés új szabályait a R.-t módosító miniszteri rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a R. 5. § szerint már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt – választása szerint – további vizsgajelentkezését és esetleges halasztási kérelmét a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja.
Azoknak a jelölteknek, akik a már megkezdett jogi szakvizsga esetében további vizsgajelentkezésüket és esetleges halasztási kérelmüket a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint kívánják benyújtani, a következő részvizsgára, pót- vagy ismétlővizsgára való jelentkezésüket, kérelmüket, valamint ezzel egyidejűleg a vizsgadíj vagy halasztási befizetéséről kiállított igazolásuk másolatát postai úton kell megküldeniük vagy személyesen benyújtaniuk a Minisztérium részére.
A JSZR-en keresztül történő jelentkezéssel ellentétben a kérelem papír alapon történő benyújtása nem jelenti az abban megjelölt vizsgaidőpont előfoglalását. A jelölt az adott napra leadott jelentkezések számának függvényében kerül beosztásra a kérelemben megjelölt, vagy, ha ez a jelentkezők nagy száma miatt nem lehetséges, az ahhoz legközelebb eső időpontra.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az R. 4. § (10) bekezdése alapján a jelentkezés során – ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is – hiánypótlásnak, valamint méltányosságnak az R. 13. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével nincs helye.
A vizsgák január 15. napja és június 30. napja, valamint szeptember 1. napja és december 15. napja közötti időpontokra kerülnek kitűzésre.
A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli, de 4 hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a sikeres regisztrációhoz valamennyi, az „Adatlapon” szereplő mező kitöltése mellett, a teljes joggyakorlat teljesítését igazoló okiratok és a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél elektronikus dokumentumként, „.pdf” fájlformátumban történő csatolása szükséges.
Amennyiben a jelölt valamely adatmező kitöltését, vagy a szükséges dokumentumok csatolását elmulasztja, úgy a JSZR-be történő regisztráció sikertelen.
Amennyiben a jelölt a diplomáját külföldön szerezte, úgy az oklevélre vonatkozó adatoknál a külföldi intézmény nevét, az oklevelének számát, valamint diplomája honosításának dátumát kell feltüntetnie.
Tájékoztatjuk a tisztelt vizsgázókat, hogy ha a jelölt által csatolt elektronikus igazolások valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a minisztérium felhívja a jelöltet az okirat eredeti példányának bemutatására.
A jelölt a profilját a regisztrációt követően a JSZR által automatikusan megküldött elektronikus üzenetben található linkre kattintva aktiválhatja, az aktiválással nyílik lehetőség a vizsgára való jelentkezésre.
A jelölt a JSZR által felkínált szabad vizsgaidőpontok egyikére tud jelentkezni.
A vizsgára a részvizsgát (a./ b./ c./ részvizsga), a szóbeli vizsgaidőpontokat, valamint első vizsgára történő jelentkezéskor az írásbeli vizsga tárgyát megjelölve lehet jelentkezni. (Az írásbeli vizsga időpontját, mely minden esetben a jelölt által kiválasztott szóbeli vizsgaidőpont hetének hétfőjére esik, a JSZR automatikusan hozzárendeli a kiválasztott szóbeli időponthoz. Amennyiben valamely szóbeli vizsgaidőpont hetének hétfője munkaszüneti napnak minősül, úgy arra a hétre az első részvizsgát teljesítő jelöltek – hozzárendelhető írásbeli vizsgaidőpont hiányában – nem jelentkezhetnek.) A vizsgaidőpont kiválasztását és a vizsgadíj teljesítését követően a JSZR a kiválasztott vizsga adatairól visszaigazolást küld.
Pótvizsgára történő jelentkezés esetén csak arra a vizsgatárgyra lehet jelentkezni, melyből a pótvizsgát le kell tenni. Két sikertelen pótvizsga esetén az egész részvizsgát meg kell ismételni, ez esetben ismétlővizsgára lehet jelentkezni.
Az írásbeli vizsga érvénytelensége, felfüggesztése, vagy sikertelensége esetén a szóbeli vizsga időpontjának megjelölése mellett írásbeli vizsgára is jelentkezni kell.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy ismétlővizsga esetén a teljes részvizsgát meg kell ismételni, tehát, ha a jelölt írásbeli vizsgát is teljesített az adott részvizsgán belül, de a vizsgabizottság a szóbeli vizsgán ismétlővizsgára utasította, akkor az írásbeli vizsgát is újra teljesíteni szükséges.
Ismétlővizsgára bocsátás esetén a jelentkezés ugyanúgy történik, mint az azt megelőző vizsgára (írásbeli, szóbeli).
A jelentkezés elfogadásáról a Minisztérium a fentiekben foglalt feltételek teljesítésének vizsgálata alapján dönt, és ennek eredményéről, valamint a jelentkezés elfogadása esetén a kitűzött vizsgaidőpontról, elutasítás esetén pedig az elutasítás okáról a jelentkezést követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a jelöltet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelentkezés további feltétele a vizsga díjának megfizetése.
A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt az elutasításról szóló értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet; a kifogásról a miniszter 15 napon belül dönt.
Ha a jelölt a jelentkezés elutasítását követő 30 napon belül nem jelentkezik újabb vizsgaidőpontra, úgy az újabb vizsgaidőpontra való jelentkezésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül a Minisztérium a befizetett vizsgadíjat – 5.000 Ft adminisztrációs költség levonásával – a jelölt által megadott számlaszámra visszautalja, valamint a Minisztérium részére megküldött iratokat visszaküldi a jelöltnek. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén az új jelentkezésre nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló értesítéstől kell számítani.
Az első részvizsga letételét követő jelentkezés esetén az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét kell feltüntetni. A vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.
IX. A jogi szakvizsga díja
A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 46 000 Ft. A pótvizsga díja 40 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 57 500 Ft. Halasztási és méltányossági kérelem esetén 40 000 Ft díjat kell megfizetni. Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlásának díja 11 500 Ft.
Felhívom a figyelmét, hogy a vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton – kell megfizetni. A vizsgadíj megfizetésére ún. „online fizetés” útján nyílik lehetőség, ebben az esetben a rendszer átirányítja a felhasználót az OTP elektronikus fizetési oldalára, ahol a vizsgához rendelt vizsgadíj megfizetése – a szükséges adatok (kártya típusa, kártyát kibocsátó bank neve, kártyán szereplő név, stb…) megadását, majd az adatok megerősítését és visszaigazolását követően – teljesíthető. Eredményes fizetést követően a befizetésről szóló „.fizig” kiterjesztésű igazolás a jelentkezése mellé automatikusan csatolásra kerül és a vizsgaidőpont előfoglalása megtörténik.
Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlásának díját a Minisztérium 10032000-01397136 számú költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. A díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség banki átutalással teljesíthető.
X. Halasztás
Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően, a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal, új vizsgaidőpont megjelölésével 40 000 Ft halasztási díj megfizetése mellett a kitűzött vizsgaidőpont elhalasztását kéri, a vizsgadíjat ismételten nem kell megfizetnie. Ha a jelölt halasztást nem kért, vagy a halasztási díjat nem fizette be, a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A halasztási kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton, az IX. pontban írtak szerint – kell megfizetni.
A halasztási kérelem előterjesztése a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül az alábbiak szerint történik:
A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Jelentkezés” menüpontot, majd a legördülő lehetőségek közül válassza ki azt a részvizsgát, melyre már korábban bejelentkezett. Ezt követően a jelentkezéshez hasonlóan megjelenik az adott vizsgaidőszak összes vizsgaidőpontja. A vizsgaidőpont lehetőségek közül válassza ki azt az időpontot, melyre a korábban már elfogadott vizsgaidőpontját halasztani kívánja, majd kattintson a képernyő jobb oldalán található „Halasztás” gombra. Ezt követően megnyílik a halasztási díj megfizetésének lehetősége a IX. bekezdésben leírtak szerint. A halasztási díj teljesítését követően a vizsgaidőpont halasztása megtörténik.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a „Halasztás” gomb kizárólag azon vizsgaidőpontok mellett jelenik meg, mely időpontokra szabad helyek még rendelkezésre állnak.
Amennyiben a vizsgán nem jelent meg, és nem nyújtott be halasztási kérelmet, a vizsgától (részvizsgától) számított 4 napon belül – az erre okot adó méltányolható körülmény, így különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb rajta kívülálló elháríthatatlan ok igazolásával egyidejűleg – méltányossági kérelmet nyújthat be a miniszternek, amelyben kérheti, hogy az elmulasztott vizsga (részvizsga) helyett új időpontra jelentkezhessen. Amennyiben a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, a jelölt 40 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A méltányossági kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton, az IX. pontban írtak szerint – kell megfizetni.
A méltányossági kérelem előterjesztése a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül az alábbiak szerint történik:
A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Adatmódosítás” menüpontot, majd a „Csatolmányok” fülre kattintva válassza ki az „Új csatolmány” funkciót. Ezt követően a „Tallózás” gomb alkalmazásával válassza ki a számítógépén „.pdf” formátumú méltányossági/igazolási kérelmét. A dokumentum kiválasztását követően a „Típus” adatmező legördülő lehetőségei közül válassza ki a „Vizsga mulasztás méltányossági kérelem/igazolás” típuselnevezést. A folyamat végén a „Mentés” gombra kattintva méltányossági kérelme feltöltésre kerül az adtalapjához.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a halasztási és méltányossági kérelem benyújtásának új szabályait a R.-t módosító miniszteri rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a R. 5. § szerint már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt – választása szerint – halasztási vagy méltányossági kérelmét a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja.
Ha a jelölt a halasztási kérelmét hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye. A halasztási kérelem elutasítására a jogi szakvizsgára jelentkezés elutasítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Amennyiben a jelölt a vizsgán nem jelenik meg, és halasztási, illetve igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy a 40 000 Ft halasztási díjat nem fizeti meg, a már befizetett vizsgadíjat elveszíti.
A jelölt kitűzött vizsgaidőpontjának elhalasztását a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül részvizsgánként legfeljebb 3 alkalommal kérheti.
Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztatással segíteni tudtunk Önöknek! A jogi szakvizsgával kapcsolatban további információkért az Igazságügyi Minisztérium Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztályának Jogi Szakvizsga Osztályához fordulhat.
Sikeres felkészülést kívánunk!
Igazságügyi Minisztérium
Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya
Jogi Szakvizsga Osztály
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 16.
Postacím: 1357 Budapest, Pf. 2
E-mail: qRaznnpFAAhUYxO7mDUTzmTb2t0YXRhc0BpbS5nb3YuaHU=
Web: https://jogiszakvizsga.im.gov.hu/