MIBEN TUDUNK SEGÍTENI?
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében
· az ügyfelek peren kívüli ügyekben jogi tanácsot kaphatnak, illetve okiratokat készíttethetnek a jogi segítségnyújtó szolgálattal szerződésben álló ügyvédek közreműködésével,
· a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél pártfogó ügyvédi képviseletet vehet igénybe.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálybalépésével, 2018. július 1. napjától a sértett, a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt, a pótmagánvádló, valamint a terhelt részére költségkedvezmény igénybevétele engedélyezhető a büntetőeljárásban (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban egyaránt), melynek keretében a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseltre jogosult, míg a terhelt a kirendelt védő díjának állam általi előlegezésére és viselésére.
KINEK TUDUNK SEGÍTENI?
A Jst. célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag, illetve jogban való járatlanságukra és az ügy bonyolultságára tekintettel egyébként nem lennének képesek.
MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁS?
· Minden olyan jogvitás ügyben, amelyben, a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor.
· Mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (családjogi, lakhatási, birtokháborítási, nyugdíj, munkajogi és foglalkoztatási kérdésekben, közüzemidíj-tartozás, végrehajtási ügyek, stb.).
· Ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás igénybevétele.
· Folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, a jogvita peren kívüli lezárásához szükséges a támogatás, feltéve, hogy az eljárásban a fél még nem rendelkezik jogi segítővel és pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt.
· Polgári, vagy büntetőeljárásban, ha rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges az ügyvédi segítség.
· Bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges az ügyvédi közreműködés.
· Olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség.
· Peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja.
· Jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás.
· Abban a kérdésben van szüksége az ügyfélnek jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni.
· Átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség.
· Folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.
MILYEN ÜGYEKBEN NYÚJTHATÓ PERES TÁMOGATÁS?
Polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó, a kérelmező és a kérelmezett fél részére.
Büntetőeljárásokban a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, vagyoni érdekelt valamint az egyéb érdekelt részére költségkedvezményként pártfogó ügyvédi képviselete engedélyezhető, akként, hogy ennek költségét az állam a fél helyett megelőlegezi és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viseli. A pótmagánvádlót a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésén és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésén túl az ügyiratokról kért egyszeri másolat tekintetében költségfeljegyzés illeti meg.
A büntetőeljárások minden szakaszában (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban) a terhelt részére költségkedvezmény engedélyezhető akként, hogy a részére kirendelt védő díját az állam megelőlegezi és viseli.
A büntetőeljárásokban nyújtható támogatás hatálya az alapeljáráson túl minden fél esetében kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, és a különleges eljárásokra is anélkül, hogy újabb támogatási kérelmet kellene benyújtani.
HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÜGYEK
Magyarország európai uniós csatlakozása óta a jogi segítségnyújtási szakterület a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújt.
A határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozóközös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelv alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat az európai uniós polgároknak rászorultság alapján segítséget nyújt a magyar bíróságok előtti polgári, vagy közigazgatási eljárásokban történő jogérvényesítéshez, továbbá támogatást nyújt a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más európai uniós államok bíróságai előtti polgári vagy közigazgatási eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.
A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendeletnek történő megfelelés érdekében jogi segítségnyújtó szolgálat biztosítja a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatóság útján támogatási kérelmet előterjesztő külföldi fél pártfogó ügyvédi képviseletét.
MILYEN ÜGYEKBEN NEM NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?
Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén nem engedélyezhető a támogatás igénybevétele
· szerződés készítésére (kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei),
· ingatlan adásvételi szerződés készítésére (kivéve, ha lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozik a tanácsadás, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében készül az ingatlan-adásvételi szerződés),
· olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni (kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése),
· pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételeivel kapcsolatban,
· civil szervezet létrehozásának tárgyában,
· vámügyekkel kapcsolatban,
· magánszemély vállalkozási tevékenysége körében (kivéve bűncselekmény áldozata esetében).
Közjegyző előtti eljárásban nem nyújtható pártfogó ügyvédi képviselet.
HOGYAN TUDUNK SEGÍTENI?
A jogi segítségnyújtás illetve a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített – honlapunkon is elérhető – formanyomtatványon kell előterjesztenie, a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál. A kérelemnyomtatvány kitöltésében természetesen kérheti munkatársaink segítségét.
A kérelmet az illetékes kormányhivatal jogi segítségnyújtásért felelős szervezeti egysége bírálja el. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat a jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédek közül.
A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.
A támogatás a kérelemnyomtatvány benyújtásával vehető igénybe a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkahelye szerint illetékes kormányhivatalnál. A kérelemnyomtatvány (magyar vagy angol nyelven) letölthető az alábbi hivatkozásra kattintva:
Nyomtatvány a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására
Application form for the request towards legal aid
Az illetékes kormányhivatal elérhetőségeivel kapcsolatban további tájékoztatást a következő honlapon talál:
Munkatársaink a hatósági feladatukon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül – díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást nyújtanak.
A jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által ellátott állami közfeladatok katasztere az alábbi linken érhető el:
https://kfk.pest.gov.hu/kozfeladat/36679/36680/36776
A jogi segítségnyújtással összefüggő hatósági ügyleírások az alábbi linken érhetőek el:
KI TEKINTHETŐ RÁSZORULTNAK A PEREN KÍVÜLI, VALAMINT A POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKBAN?
Az ügyfél a támogatást rászorultságának mértékétől függően térítésmentesen vagy megelőlegezett költséggel veheti igénybe.
A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli az alábbi esetekben:
1.) Jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki
· aki aktív korúak ellátására jogosult vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti – aktív korúak ellátására jogosult – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása a Szoctv. 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szünetel,
· aki közgyógyellátásban részesül vagy természetben nyújtott szociális ellátásként egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapító érvényes hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik,
· aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
· átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személyek,
· menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
· vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy huzamos tartózkodási jogosultság megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,
· határon átnyúló tartási ügyben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget,
· a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott.
· a kérelmet előterjesztő fél terrorcselekmény áldozata
· vagyoni helyzetétől függetlenül a közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
Amennyiben Ön a fenti jogosultságok valamelyikével rendelkezik, úgy a jogosultságát az azt megállapító, alátámasztó dokumentum másolatával tudja igazolni.
2.) Akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét (28.500 Forint).
3.) Egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át (42.750 Forint).
4.) Akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 443.558 Forintot (ez az összeg a 2022. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a).
5.) Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele iránti kérelem esetében, akinek a bíróság a perben költségmentességet engedélyezett.
A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi:
Azon rászoruló esetében, akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 221.779 Forintot (ez az összeg a 2024-ben a 2022. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 43%-a).
Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele iránti kérelem esetében, akinek a bíróság a perben költségfeljegyzési jogot engedélyezett.
KI TEKINTHETŐ RÁSZORULTNAK A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN?
Büntetőeljárás esetén a fél akkor tekintendő rászorultnak, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a fentiekben felsorolt, a támogatás állam általi viselésére jogosult személyi körnek. A támogatásra alanyi jogon rászorult, vagy akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét (28.500 Forint), egyedülálló esetében a szociális vetítési alap összegének 150 %-át (42.750,- Forint), vagy bűncselekmény áldozata és áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére jogosult.
A kiskorú sértett és a magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra.
Polgári- és közigazgatási eljárásokban, illetőleg büntetőeljárásban nem részesíthető támogatásban az ügyfél, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként már megkapta.
MILYEN JÖVEDELEMCSÖKKENTŐ KÖRÜLMÉNYEK VEHETŐK FIGYELEMBE A JÖVEDELEMSZÁMÍTÁSNÁL?
A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni:
· a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztő részletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek, továbbá a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők által életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak, lakbérének és közös költségének igazolt összegét, valamint a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások igazolt összegét.
Mérlegelési jogkörében a jogi segítségnyújtó szolgálat a szociális rászorultság vizsgálatakor számos egyéb körülményt figyelembe vehet.
MILYEN IRATOKAT KELL BENYÚJTANI A KÉRELEMNYOMTATVÁNY MELLÉKLETEKÉNT?
A jövedelem (munkabér, nyugdíj, rokkantsági ellátás, álláskeresési járadék, egyéb ellátások stb.) igazolására csatolni kell a megfelelő dokumentumokat (aktuális munkáltatói jövedelemigazolás, bankszámla kivonat, nyugdíjértesítő stb.).
A jövedelem számításánál figyelembe vehető, jövedelmet csökkentő kiadásokat szintén szükséges alátámasztani a megfelelő dokumentumokkal (pl. háziorvos által összeállított lista a havi gyógyszerekről, gyógyszertár igazolása a havi gyógyszerek áráról, lakásbérleti szerződés, lakásbérleti díj kifizetését tanúsító igazolás, a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők által életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak és közös költségének kifizetését, valamint a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások megfizetését igazoló iratok, lakáshitel szerződés; tartásdíjat megállapító bírósági döntés másolata és/vagy ezek megfizetését igazoló dokumentumok, letiltás összegét igazoló dokumentumok).
Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem esetében mellékelni kell a peres eljárás folyamatban létének alátámasztására szolgáló dokumentumot (pl. bíróság által érkeztetett keresetlevél másolata, bíróság idéző végzése).
A kérelemnyomtatványhoz a bíróság által engedélyezett költségmentesség esetén csatolni kell az erről szóló bírósági végzést.
HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A TÁMOGATÁS?
Peren kívüli jogi segítségnyújtás esetén
Jogi szolgáltatás igénybevétele esetén az ügyfél a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni a támogatást, a teljesítésigazolás és az engedélyező határozat jogi segítőnek történő átadásával.
A támogatott jogi szolgáltatás igénybevételére a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 3 hónap áll az ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti, azonban nincs akadálya az üggyel kapcsolatban újabb kérelem benyújtásának.
Peren kívüli támogatás esetén nincs lehetőség jogi segítő kirendelésére, kivéve harmadik országbeli kiutasított személy részére a véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges keresetlevél elkészítését.
A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.
Peres jogi segítségnyújtás esetén
Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele esetén az ügyfél ugyancsak a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítők közül választhatja ki, hogy kinél kívánja igénybe venni a támogatást, a meghatalmazás és az engedélyező határozat jogi segítő részére történő átadásával. A jogi segítő meghatalmazására 30 nap áll ügyfél rendelkezésére, ezután a támogatás érvényét veszti.
Peres támogatás esetén azonban az ügyfél kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését. A jogi segítségnyújtó szolgálat pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén működő jogi segítőt rendel ki. Indokolt esetben azonban a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvéd, ügyvédi iroda is kirendelhető.
Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja Jst. rendelkezései alapján.
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben jogi segítségnyújtó szolgálatként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.
A jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyfél jövedelmi, vagyoni helyzetét megvizsgálva csak a támogatás megengedhetősége kérdésében dönt, de a jogi szolgáltatásokat a jogi segítői névjegyzékbe felvett, és az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötő jogi segítők nyújtják.
A jogi segítői névjegyzék ide kattintva tekinthető meg.
TÁJÉKOZTATÁS A JOGI SEGÍTŐK RÉSZÉRE
Kik lehetnek jogi segítők?
A Jst. jogi segítőről rendelkező VIII. fejezete alapján az alábbiakban felsorolt személyek, szervezetek kérhetik felvételüket a jogi segítői névjegyzékbe:
· ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász;
· jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem.
Hogyan lehet jelentkezni a jogi segítői névjegyzékbe?
A névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki megfelel a Jst.-ben foglalt feltételeknek, és az adatlapja tartalmazza a feltételek fennállását igazoló 42/2003. (XII. 19.) IM rendeletben (a továbbiakban: Névjegyzék rendelet) foglalt nyilatkozatokat és mellékleteket.
A névjegyzékkel kapcsolatos eljárásokban az elektronikus úton való kapcsolattartásra az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A szolgáltatási szerződés megkötése a https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#kereses_talalatok,jsnj oldalon, a Jogi segítői névjegyzék – új regisztráció űrlappal kezdeményezhető. Ugyanezen a felületen van lehetősége a jogi segítőnek a szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos további ügyintézésre is.
A szolgáltatási szerződést az Igazságügyi Minisztérium három évre köti a jogi segítőkkel. A hároméves időtartam lejártával a jogi segítő kérelmére új szolgáltatási szerződés köthető, amennyiben a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.
Milyen feltételek szükségesek a névjegyzékbe történő jelentkezéshez?
· Ügyvéd – a Jst. 66.§ (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha tevékenységét nem szünetelteti, ügyvédi tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy az Üttv. 108. § a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerős kiszabása óta legalább egy év eltelt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte, vagy vállalja, hogy a névjegyzékbe történő felvételét követő egy éven belül elvégzi.
· Ügyvédi iroda akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha van a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tagja.
· Jogi segítő szervezet – a Jst. 66.§ (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és határozott idejű, a jogi segítő szolgálat nevében és megbízásából legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt nyújtott jogi szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötött olyan ügyvéddel, aki maga, vagy amelynek a tagja a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte.
· Jogi oktatást végző egyetem akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.
A jogi segítők névjegyzékbe vételének részletes szabályait a Jst. és a Névjegyzék rendelet állapítja meg.
Az ügyvédnek az adatlapján nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz, különösen az űrlap benyújtási támogatási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges technikai feltételekkel.
A jogi segítő szervezetnek csatolnia kell a kérelméhez:
a) a jogvédő tevékenység végzésére történő felhatalmazást tartalmazó létesítő okiratát (alapító okirat, alapszabály, kari tanácsi határozat stb.) vagy – ha a felhatalmazás ebben található – egyéb szabályzatát, határozatát stb.,
b) – ha nyilvántartásba vételre köteles – ennek megtörténtéről a nyilvántartó hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását,
c) a jogi szolgáltatás nyújtásával megbízott ügyvéddel közös nyilatkozatát arról, hogy a jogi szolgáltatás nyújtására a nevében és megbízásából eljáró ügyvéddel megállapodást kötött,
d) a megbízott ügyvédre vonatkozó, előbb felsorolt okiratokat.
A jogi segítő szervezetnek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelek fogadására alkalmas helyiség használatára jogosult, vagy arról, hogy az ügyfelek fogadása az általa megbízott ügyvéd irodájában történik.
A jogi segítő a névjegyzékben nyilvántartott és a jogi szolgáltatási szerződésben foglalt adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a Minisztériumnak.
Hogyan történik a jogi segítők és pártfogó ügyvédek díjazása?
A peren kívüli jogi szolgáltatás munkadíja (Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 66. § (3) bekezdése értelmében a Jst. 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2024. évben 7000 Forint, melyhez hozzáadódik még költségtérítés címén a megállapított munkadíj 25%-a, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a jogi segítő általános forgalmi adó fizetésére köteles. A részletes szabályokat a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet állapítja meg.
A pártfogó ügyvédi munkadíj összegét a jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd által képviselt fél pervesztessége esetén a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § (2) bekezdésben foglaltak szerint (Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 66. § (4) bekezdésében foglaltak szerint 7000 Forint), a fél pernyertessége esetén pedig e rendelet felhatalmazása alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint állapítja meg. A pártfogó ügyvéd a költségeinek tételes elszámolására, ennek hiányában a munkadíj 25%-át kitevő költségátalányra jogosult, valamint ezekhez hozzáadódhat 27% mértékű Áfa, amennyiben a pártfogó ügyvéd általános forgalmi adó fizetésére köteles.