Mi az a helyreállító igazságszolgáltatás?
A helyreállító igazságszolgáltatás olyan megközelítés, amely a bűncselekményekre és konfliktusokra nemcsak jogsértésként, hanem emberek közötti kapcsolatokat érintő sérelemként tekint.
A célja, hogy az érintettek – ha vállalják – párbeszéd segítségével feldolgozzák a történteket, felelősséget vállaljanak, és lehetőség szerint helyreállítsák a keletkezett sérelmeket és megsérült kapcsolatokat.
Mit jelenthet a sértettek számára?
A helyreállító technikák lehetőséget adnak arra, hogy a sértett
- elmondhassa, milyen hatással volt rá a bűncselekmény,
- választ kapjon kérdéseire,
- és részt vegyen a jóvátétel módjának kialakításában.
Sok sértett számára fontos, hogy ezekben a folyamatokban nemcsak az anyagi kár, hanem a személyes sérelem is szóba kerülhet.
Mit jelenthet az elkövetők számára?
Az elkövetők számára a helyreállító technikák lehetőséget adnak arra, hogy
- felelősséget vállaljanak a cselekményükért,
- szembesüljenek a tettük következményeivel,
- kifejezhessék sajnálatukat, bocsánatot kérhessenek,
- és jóvátehessék az okozott sérelmet.
A mediáció segíthet abban is, hogy az elkövető aktívan és közvetlenül tegyen a helyzet rendezéséért.
Miért fontos a közösségi részvétel?
A helyreállító szemlélet abból indul ki, hogy a bűncselekmények és konfliktusok nemcsak jogi szabályokat sértenek, hanem kapcsolatokat is.
Amikor valakit bántanak, meglopnak vagy más módon sérelem éri, az nemcsak az érintett személyre lehet hatással. A családtagok, barátok, munkatársak vagy az adott közösség tagjai is érintetté válhatnak.
Ezért fontos, hogy a családtagok, barátok vagy más közösségi szereplők jelenléte támogatást nyújthat a sértettnek és az elkövetőnek egyaránt.
A közösség jelenléte segíthet abban, hogy az elkövető ne csak a jogi következményekkel szembesüljön, hanem megértse, hogy cselekedete más emberek életére is hatással volt. Ez gyakran erősíti a valódi felelősségvállalást.
Amikor egy konfliktust párbeszéd és jóvátétel segítségével dolgoznak fel, az segíthet abban, hogy a közösség tagjai újra biztonságban érezzék magukat, és csökkenjen a feszültség.
A helyreállító folyamatok lehetőséget adnak arra is, hogy a közösség tanuljon a történtekből, és közösen gondolkodjon arról, hogyan lehet megelőzni hasonló helyzeteket a jövőben.
A helyreállító folyamatok célja tehát, hogy teret adjanak a találkozásoknak, a párbeszédnek, a felelősségvállalásnak és – ha lehetséges – a jóvátételnek.
Ilyen helyreállító lehetőségek
- a közvetítői eljárás (mediáció), és
- a párhuzamos közvetítés, valamint
- a helyreállító szemléletű eljárás (konferencia).
A közvetítői eljárás egy konfliktuskezelő folyamat, amelyben a sértett és az elkövető – ha mindketten vállalják és a törvényi feltételek adottak – egy mediátor segítségével beszélhetnek a történtekről.
A folyamat során lehetőség nyílik arra, hogy
- a sértett elmondja, hogyan érintette őt mindaz, ami történt,
- az elkövető felelősséget vállaljon a cselekményért,
- a felek közösen keressenek megoldást a sérelmek jóvátételére.
A felek a folyamat végén megállapodást köthetnek, amelyben közösen állapodnak meg az elkövető által adandó jóvátételről, amely lehet
- bocsánatkérés vagy sajnálat kifejezése, illetve
- a sérelem anyagi,
- vagy más, a felek által elfogadott módon történő jóvátétele.
A mediáció önkéntes, és minden résztvevő beleegyezése szükséges hozzá.
A folyamatot a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok képzett mediátor kormánytisztviselője vezeti, aki pártatlanul támogatja a feleket a beszélgetésben és a megoldás megtalálásában.
Mikor kerülhet sor közvetítői eljárásra?
A közvetítői eljárásra büntetőügyekben a jogszabályban meghatározott (egyes vagyon elleni, közlekedési, személy elleni, szerzői jogsértéses) enyhébb súlyú bűncselekmények esetében kerülhet sor, amennyiben
- az érintettek (sértett és elkövető) hozzájárulnak,
- az elkövető elismeri a cselekményt,
- és nem áll fenn olyan törvényi körülmény, amely kizárja a mediáció lehetőségét.
Szabálysértési ügyekben (ezen feltételeken túl),
- felnőtt szabályszegők esetében az elzárással sújtható szabálysértések és egyes közlekedési szabálysértések esetében van rá,
- fiatalkorúak esetében bármely szabálysértés esetében
- amennyiben van olyan sértettje az ügynek, akinek az oldalán sérelem keletkezett.
Büntetőügyekben az eljárást általában az ügyészség, míg szabálysértési ügyekben az eljárást a szabálysértési hatóság – jellemzően a rendőrség vagy a járásbíróság – rendelheti el.
A közvetítői eljárás idejére az elrendelő a büntetőeljárást 6 hónapra, a szabálysértési eljárást pedig 45 napra függeszti fel.
Eredménye:
- Amennyiben a felek megállapodásra jutnak és a vállalásokat teljesítik, a büntető- vagy szabálysértési eljárás akár meg is szüntethető. Fiatalkorú elkövetők esetében minden esetben az eljárás megszüntetésre kerül.
- Ha nem sikerül megállapodásra jutni vagy annak teljesítése nem történik meg, a büntetőeljárás folytatódik.
A büntetőeljárás ügyészi szakaszában kerülhet elrendelésre az un. párhuzamos közvetítés, amely a mediáció azon folyamata, amely a büntetőeljárással párhuzamosan zajlik.
Ebben az esetben az ügyész, az érintettek kérése, illetve hozzájárulása alapján rendeli el a folyamatot, amennyiben annak feltétlei fennállnak, azonban a büntetőeljárást nem függeszti fel, az tovább folytatódik.
A párhuzamos közvetítés az elrendelés feltételeiben és a kimenetelében tér el a közvetítői eljárás alapesetétől. Vannak cselekmények, amelyeknél az állam, azaz az ügyészség nem kíván lemondani büntető igényéről, illetve ahol nincs helye az alap közvetítői eljárásnak, azonban az ügyész értékeli a felek nyitottságát és szándékát arra, hogy a konfliktusukat rendezni szeretnék.
Mikor kerülhet sor a párhuzamos közvetítői eljárásra?
Ez a folyamat súlyosabb bűncselekmények, vagy súlyosabb megítélésű esetekben is lehetővé teszi, hogy az érintettek mediátor segítségével dolgozhassák fel a történteket és – ha szeretnék – megállapodjanak a jóvátétel módjáról.
A párhuzamos közvetítés célja, hogy
- segítsen a konfliktus rendezésében,
- csökkentse a feszültséget az érintettek között,
- és támogassa a felelősségvállalást és a jóvátételt.
Eredménye:
A felek részvételét, illetve megállapodásuk tényét, jóvátétel nyújtását a büntetőeljárásban eljáró bíróság mérlegelheti és enyhítő körülményként is értékelheti, de ez nem kötelező.
A büntetőeljárást nem szüntetheti meg, mégis enyhítheti annak kimenetelét és csökkentheti a felek közötti feszültséget.
III. Helyreállító szemléletű eljárás
A helyreállító szemléletű eljárásra szintén az ügyész döntése alapján kerülhet sor. Az ügyész, a jellemzően kisebb súlyú bűncselekményeknél un. feltételes ügyészi felfüggesztésről határozhat. Ez az intézkedés a büntetőeljárás bíróságon kívüli lezárását teszi lehetővé. Az ügyész 1 évtől maximum 5 évre felfüggeszti a nyomozást, amely alatt a gyanúsítottnak különböző magatartási szabályokat kell betartania.
A helyreállító szemléletű eljárás is egy ilyen külön magatartási szabály, amely önállóan, vagy más magatartási szabály mellett is előírható.
Amennyiben ezt a külön magatartási szabályt alkalmazza az ügyész, egyben pártfogó felügyelet intézkedést is alkalmaz a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett, így pártfogó felügyelő is megjelenik a gyanúsított mellett. A pártfogó felügyelő egy olyan személy, aki rendszeresen figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét, ahol szükséges kontrollt gyakorol, vagy épp támogatást nyújt.
A helyreállító szemléletű eljárás a pártfogó felügyelet során, egy képzett facilitátor által megszervezett találkozás, amelyen feltárható, hogy milyen okok és körülmények vezettek az elkövetéshez és terv születhet arról, minek kellene történnie, hogy elkerülhető legyen az újabb elkövetés.
Ebben a folyamatban – a felek beleegyezésével – nemcsak a sértett és az elkövető vehet részt, hanem más érintettek is, például
- családtagok,
- közösségi tagok,
- vagy más, a helyzetben érintett személyek, szakemberek.
Míg a közvetítői eljáráshoz szükséges a sértett hozzájárulása és jelenléte, ennek a folyamatnak ez nem feltétele, a sértett részvétele nélkül is lefolytatható.
A helyreálltó szemléletű eljárásban is megtörténhet a gyanúsított következményekkel történő szembesülése, felelősségvállalása, a konfliktusok feldolgozása és a kapcsolatok helyreállítása. A közösség szereplőinek azonban sokkal több szerep és lehetőség jut ebben a folyamatban. A folyamat a közösség cselekvési lehetőségeinek feltárásában is segít. Ennek a folyamatnak nem a jóvátétel, hanem a megelőzés a fő fókusza.
Eredménye:
Az ezen a találkozón létrejött helyreállító tervben foglaltak megvalósulását a pártfogó felügyelet ideje alatt a pártfogó felügyelő koordinálhatja, a terv a pártfogó felügyelet tartalmi keretét is biztosítja.
Amennyiben a pártfogó felügyelet során az előírt és vállalt kötelezettségek teljesülnek, az ügyészség a felügyelet eredményességére tekintettel megszünteti a büntetőeljárást.
A cél az, hogy a párbeszéd és a felelősségvállalás segítségével olyan megoldások szülessenek, amelyek támogatják a pártfogolt aktív felelősségvállalását és közösségi szerepét, és valamennyi érintett továbblépését, a közösségi bizalom helyreállítását.
HOGYAN JELEZHETEM - ha érdekel a helyreállítás lehetősége?
Jelezze a nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, hogy nyitott valamely helyreállító eljárásban részt venni és annak során a másik féllel találkozni, a mediátorral együttműködni. A hatóság tisztázza a jogszabályi feltételeket. Ha van rá lehetőség, az elrendelő dönt valamely folyamat elrendeléséről és erről tájékoztatja Önt.
Ki segíti ezeket a folyamatokat?
A helyreállító folyamatokat mediátor (facilitátor) vezeti.
Feladata, hogy
- pártatlanul és ítélkezés nélkül támogassa a feleket, mindkét fél érdekeit szem előtt tartva készítse elő és vezesse le a helyreállító folyamatokat,
- biztonságos és bizalmi légkört teremtsen a beszélgetéshez, tiszteletben tartsa az érintettek emberi méltóságát és gondoskodjon arról, hogy a felek egymással szemben is hasonlóan járjanak el,
- segítse a feleket abban, hogy megértsék egymás nézőpontját és közösen keressenek megoldást.
A szakember tehát nem dönt az ügyben, hanem támogatja a feleket abban, hogy a saját megállapodásukat alakítsák ki.
A mediátorok (facilitátorok) a fővárosi és a vármegyei kormányhivataloknál (a Gyámügyi és Igazságügyi, vagy Igazságügyi, illetve Hatósági Főosztályok) dolgozó, a helyreállító módszerekben képzett szakemberek, akik e tevékenységüket a pártfogó felügyelői feladatok körében látják el.
ELÉRHETŐSÉGEK
Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok
https://kormanyhivatalok.hu/
További gyakori kérdések
Nem. A közvetítői eljárás és más helyreállító folyamatok önkéntesek. Csak akkor indulnak el, ha minden érintett beleegyezik.
Személyesen kell találkoznom a másik féllel?
A folyamatok akkor a leghatékonyabbak, ha a felek személyesen vesznek részt bennük, de nagyon kivételes esetben van arra mód, hogy a mediátoron keresztül kommunikáljanak. Amennyiben a mediátor úgy ítéli meg, hogy az szükséges különtárgyalást is kérhetnek a folyamat során.
Mi történik a közvetítői megbeszélésen?
A mediátor segít abban, hogy minden résztvevő elmondhassa:
- mi történt az ő nézőpontjából,
- hogyan érintette őt az eset,
- mire lenne szüksége a továbblépéshez.
Ez egy strukturált beszélgetés, amely abban segít, hogy a felek megértsék egymás nézőpontját.
A folyamat olyan kérdések köré épül, mint:
- Mi történt?
- Hogyan hatottak Önre a történtek? /Mit gondolt az elkövetés közben?
- Hogyan érintették környezetét a történtek?
- Milyen kérdések foglalkoztatják most? Mire szeretne választ kapni?
- Mi segíthetné elő a továbblépést, a következmények enyhülését, megszűnését?
Vihetek magammal valakit a megbeszélésre?
Igen. A résztvevők kérhetik támogató személy – például családtag, barát vagy más segítő – jelenlétét is.
A folyamatban ügyvéd, jogi képviselő is jelen lehet, de a jelenléte nem kötelező. A folyamat az érintettek személyes és aktív részvételére épül. Az érintettek bármikor egyeztethetnek segítőikkel és jogi támogatóikkal, amelyhez kérhetnek szünetet.
A mediátor fog dönteni az ügyben?
A mediátor feladata nem az, hogy eldöntse, kinek van igaza vagy milyen következmények járjanak a történtekért.
A mediátor egy pártatlan szakember, aki segíti a résztvevőket abban, hogy meghallgassák egymást és közösen keressenek megoldást.
Ezzel az elkövető megússza a felelősségre vonást?
A helyreállító folyamatok következménye lehet az alap büntetőeljárás megszüntetése, ez azonban nem jelenti, hogy az elkövető megúszta a felelősséget. Az elkövetőnek szembe kell néznie a cselekmény következményeivel és a sértett tapasztalataival, a sértett felé kell vállalnia a felelősséget és a sértett által elfogadott módon vállalni annak jóvátételét. Ez olykor jóval nehezebb, mint az ügyész vagy bíró döntését meghallgatni, azt viselni.
Sok esetben ez a találkozás jelenti a valódi felelősségvállalást és jóvátételt.
A helyreállító szemléletű eljárás pedig a felelősségvállaláson túl a bűnismétlés elkerülésére fókuszál, a pártfogó felügyelete mellett.
A helyreállító folyamatoknak nem feltétele sem a bocsánatkérés, sem a megbocsátás. A folyamatnak lehet ez a következménye, de ehhez előbb az érintetteknek meg kell hallaniuk egymást és megértésre kell jutniuk. Ha csak ennyi történik, már ez is eredmény, már ebből is lehet építkezni. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyet egy ilyen találkozás elindíthat.
Milyen költségekkel járhat az eljárás?
A helyreállító folyamatok illeték- és díjmentesek.
Azonban a terheltnek kell viselnie az eljárással kapcsolatban a sértett és a törvényes képviselője megjelenésével kapcsolatban felmerült esetleges költséget, amennyiben arra a sértett igényt tart, valamint a kirendelt védő költségét, amennyiben a közvetítői eljárás elrendelését megelőzően a terhelt számára a jogi segítségnyújtó szolgálat nem engedélyezett költségkedvezményt.
A jogi keretek nem minden ügyben adnak lehetőséget az állam által biztosított helyreállító folyamatban való részvételre.
Mennyire eredményesek ezek az eljárások?
2007 és 2025 között összesen 94 300 ügyben rendeltek el közvetítői eljárást.
Az eljárás eredményessége az intézmény bevezetése óta kimagasló.
Büntetőügyekben évről évre a befejezett ügyek 80-85%-ában a felek megállapodást kötnek, míg a megkötött megállapodások 85-90%-át teljesítik.
Szabálysértési mediációban a befejezett ügyek 50-60%-ában kötnek megállapodást a felek és a megállapodások több mint 90%-át teljesítik.
A helyreállító igazságszolgáltatást kereteit meghatározó jogszabályok:
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)
- A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.)
- A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (Bkt.)
- A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs.tv.)
- A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI.29.) KIM rendelet (Pfr.)
- A szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII.18.) BM rendelet (Szabs.vhr.)
- A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (Nyer.)
A folyamatokról és lehetőségekről további tájékoztatást kérhet:
Igazságügyi Minisztérium
Parlamenti Államtitkárság
Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály
e-mail: iKHIZBBSIgBhIKwKRv5MjzzzaXN6aWZvQGltLmdvdi5odQ==