A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet alapján a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetése az áldozat és az elkövető között létrejött konfliktusból fakad, illetve konfliktust eredményez, így a legfőbb célja a felek szükségleteinek és lehetőségeinek feltérképezése és a keletkezett sérelem helyreállítása, amelyet a mediáció és más helyreállító technikák igazságszolgáltatási rendszerbe adaptált módszerével sikeresesen el lehet érni. A büntető-, illetve szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás legfontosabb feltételei, illetve jellemzői, hogy a felek teljes körű tájékoztatásukat követően önként dönthetnek az eljárásban való részvételükről; az eljárásban egy speciálisan képzett, pártatlan és semleges szakember (mediátor) jár el; az eljárás lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek feltárják a konfliktus körülményeit, az ahhoz vezető okokat, a felek szükségleteit és lehetőségeit, valamint az okozott sérelem helyreállításának és a bűnismétlés megelőzésének módjait.
Hazánkban 2007. január 1. napjától nyílt lehetőség arra, hogy a felek a bűncselekményből fakadó konfliktusukat közvetítői eljárás keretein belül rendezhessék. 2014. január 1. napjától pedig már a társadalomra kevésbé veszélyes cselekmények (szabálysértések) esetében is lehetővé vált a közvetítői eljárás alkalmazása.
Az eljárás módszertana, mind a büntető, mind a szabálysértési közvetítői ügyekben azonos. A mediátorok a konfliktuskezelés szakemberei, akik segítik a feleket szükségleteik és érzéseik feltárásában, ezáltal a probléma megoldásában. Amennyiben szükségesnek ítélik szakértőket, illetve további érintetteket, támogatókat vonhatnak be az eljárásukba, akik szakértelmükkel, vagy támogatásukkal segíthetik a feleket kérdéseik megválaszolásában.
A közvetítői eljárás előnye:
A közvetítői eljárás a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeként egészíti ki a büntető igazságszolgáltatás hagyományos kereteit. A súlyos bűncselekmények esetében az államnak szigorúan kell eljárnia, azonban a kevésbé súlyos bűncselekmények, illetve a szabálysértések elkövetőivel szemben célszerű alternatív megoldásokat keresni, ezzel is csökkentve a büntető igazságszolgáltatás terheit. 2018. július 1. napjától már a súlyosabb esetekben is alkalmazható a közvetítői eljárás, amely kiegészítője lehet az állam büntetőhatalma érvényesítésének, elsődlegesen az áldozatot segítve sérelmei feldolgozásában. A felek szempontjából a közvetítői eljárás egy olyan folyamat, amelyben a hagyományos eljáráshoz képest az érintettek hangsúlyosabb szerepet kapnak, hiszen az elkövető és az áldozat egyenrangú felek, akiknek önálló döntésén és munkáján múlik a közvetítői eljárás és így a büntetőeljárás kimenetele. Az eljárás egyben gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos folyamat.
A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes.
Közvetítői eljárás büntető ügyekben:
Büntető ügyekben a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. E joghatásokat a közvetítői eljárás a Büntető Törvénykönyvről szóló a 2012. évi C. törvény alapján a legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntetendő élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban váltja ki. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának feltétele, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerje, a sértett és a gyanúsított a közvetítői eljáráshoz hozzájáruljon és jogszabályban meghatározott, a közvetítői eljárást kizáró körülmény ne álljon fenn.
Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és egyben a büntetőeljárás legfeljebb 6 hónapra történő felfüggesztéséről az ügyészség dönt. A mediációs eljárás részletes rendelkezéseit a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szabályozza.
Közvetítői eljárás szabálysértési ügyekben:
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a büntetőügyi mediáció szabályozását alapul véve rendezi a szabálysértési mediáció általános elveit és kereteit. Ennek alapján a járásbíróság, illetve a szabálysértési hatóság (elsődlegesen a rendőrség) az eljárást 45 napra felfüggeszti a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében, amennyiben a felek hozzájárulásukat adták, az eljárás alá vont személy elismerte felelősségét és nem áll fenn kizáró körülmény.
A törvény felnőtt korú eljárás alá vont személy esetében az elzárással is büntethető, valamint egyes közlekedési szabálysértések, míg a fiatalkorú esetében valamennyi szabálysértés miatt indult eljárás során lehetőséget biztosít az ügy közvetítői eljárásra utalására. Az eljárás határideje egy alkalommal, a megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében 30 nappal meghosszabbítható.
A közvetítő:
Büntető-, valamint szabálysértési ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok speciálisan képzett pártfogó felügyelő mediátorai járnak el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül, a mediátorok megfelelő szakmai gyakorlatukat egy mentorált folyamat során szerzik meg, amelyet a mediátorok mentori rendszere biztosít.
A mediátorok a tevékenységük során az ún. tettes-áldozat mediáció módszerét alkalmazzák, a transzformatív mediációs iskola elveit követve. A módszertani fejlesztések egyik fontos célkitűzése, hogy a mediátorok resztoratív eszköztára bővüljön. Ennek érdekében az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervezésében a mediátorok továbbképzés formájában ismerkedtek meg a békítőkör módszerével, amelyet az eljárás során alkalmazhatnak.
A békítőkör olyan resztoratív közösségi konfliktuskezelő módszer, amely az áldozaton és az elkövetőn túl a tágabb közösség bevonását is lehetővé teszi a konfliktus rendezésében, segítve a történtek mélyebb, sokrétűbb feldolgozását, a konfliktus hosszú távú, a közösségi erőforrások mozgósításával történő helyreállítását.
Eredmények:
„2007 és 2023 között összesen 85.807 ügyben rendeltek el közvetítői eljárást.
Az eljárás eredményessége az intézmény bevezetése óta kimagasló. Büntetőügyekben évről évre a befejezett ügyek 80-85%-ában a felek megállapodást kötnek, míg a megkötött megállapodások 85-90%-át teljesítik. Szabálysértési mediációban a befejezett ügyek 50-60%-ában kötnek megállapodást a felek és a megállapodások több mint 90%-át teljesítik.”
ELÉRHETŐSÉGEK
Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok
www.kormanyhivatal.hu/hu
Igazságügyi Minisztérium
Parlamenti Államtitkárság
Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály
e-mail:BaXOiJ60NDZzZaXN6aWZvQGltLmdvdi5odQ==