A közvetítői eljárásról
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) alapján a közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján – a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett – a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.
A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
A közvetítői eljárás előnyei
A közvetítői eljárás gyors, rugalmas. Elősegíti az együttműködést a vitában érintett felek között és segít abban, hogy a felek maguk találják meg a megoldást problémájukra. További előnye az eljárásnak, hogy az eljárás bizalmas; a közvetítőnek a közvetítői tevékenysége során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van.
Milyen típusú viták esetében lehet igénybe venni a közvetítői eljárást?
Közvetítői eljárásra akkor van lehetőség, ha abban a felek kölcsönösen megállapodnak, és azt a törvény nem zárja ki. 2018. január 1-től közigazgatási perekben is van lehetőség a közvetítői eljárás igénybevételére, ha a jogszabályi rendelkezés nem zárja ki és a jogvita tárgya lehetővé teszi.
Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.
A Kvtv. hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá a Kvtv.-hez képest speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.
Mennyibe kerül a közvetítői eljárás?
A közvetítő tevékenységéért díjazásra tarthat igényt, melynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg, valamint igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.
Ki lehet közvetítő?
A polgári és közigazgatási ügyekben eljáró közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet, amely az alábbi linken érhető el:
https://kozvetitok.im.gov.hu/kozvetitok
A közvetítők felsőfokú végzettséggel, a végzettség megszerzésétől számított, felsőfokú végzettséghez kötött legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkeznek és elvégezték a meghatározott közvetítői szakmai képzést.
A közvetítői névjegyzék
A közvetítői névjegyzék kizárólag a polgári és közigazgatási ügyekben eljáró közvetítőket foglalja magában, a fentebb felsorolt – Kvtv. hatály alá nem tartozó – más közvetítői eljárások során eljáró közvetítők listáját a más ágazati jogszabályok alapján létrehozott névjegyzékek tartalmazzák. Nem tartalmazza továbbá a közvetítői névjegyzék a Kvtv. IV/A. Fejezetében szabályozott bírósági közvetítői tevékenységet végző – az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt – bírósági közvetítőket.
Amennyiben tehát Ön polgári vagy közigazgatási jogvitáját közvetítő igénybevételével kívánja rendezni, úgy az adatbázisból először azt kell kiválasztania, hogy természetes személy vagy jogi személy közvetítőre van-e szüksége. A közvetítést ez utóbbi esetben is természetes személyek végzik, akik az adott jogi személy tagjai vagy alkalmazottai.
Amennyiben a természetes személy közvetítők adatbázisában kíván keresni, akkor a keresési feltételek segítségével szűkítheti a közvetítők körét a megye (főváros) és a nyelvismeret megadásával és így kiválaszthatja az Ön lakhelyéhez, illetve cégének székhelyéhez legközelebb található közvetítőket. Amennyiben a jogi személyek között keres, úgy szintén a megye (főváros) kiválasztásával szűkítheti a kört. A természetes személy közvetítők esetében lehetősége van szakterület szerinti keresésre is. A „Szakterület választása” gombra kattintva az összes szakterület feltüntetésre kerül, melyekből kiválaszthatja az Ön igényeinek megfelelő szakterületre bejegyezett közvetítőt. Mivel a közvetítők esetében a szakterület megadása olykor szabad megfogalmazás szerint történik, ezért előfordulhat, hogy a szakterületek között több közel azonos tartalmú terület szerepel a listában, melyek mögött csupán egy bejegyzett közvetítő található. A szélesebb körű találati lista eléréséhez javasoljuk, hogy a „Szabadszavas szakterület keresés” rovatban adja meg a keresendő szakterület kulcsszavát minimális terjedelemben (pl.: ha családi ügyekben eljáró közvetítőt keres, akkor érdemes a kereső mezőbe a „család” szó begépelése). Ezt követően a kereső felület alján található biztonsági elemként funkcionáló Captcha mező helyes kitöltésével, majd a „Keresés” gomb lenyomásával azon közvetítőket fogjuk megkapni, akiknek a szakterületeik megnevezésében szerepel a „család” szó. Újabb keresés indításakor mindig ellenőrizzük, hogy a korábbi keresésünk során megadott keresési feltétel (pl. nyelvismeret, megye, vagy egy kiválasztott szakterület) – amennyiben az új kereséshez nem szükséges – törlésre kerüljön, ellenkező esetben a vártnál lényegesen szűkebb, esetleg nullás találatot fogunk kapni (az „Alaphelyzet” gomb lenyomásával valamennyi megadott keresési feltétel törlődik). A keresés során tehát törekedni kell a minimális, kizárólag a szükséges keresési feltételek megadására, a lehető legnagyobb találati eredmény elérése érdekében.
A közvetítői névjegyzék megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. §-a szerinti nyilvántartásnak.
A közvetítői eljárás menetéről, az Ön jogairól és kötelezettségeiről az eljáró közvetítő fog felvilágosítást adni.
A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a névjegyzékben szereplő közvetítők mellett más EGT-államban letelepedett (azaz az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett jogállással rendelkező) közvetítő is eljárhasson egy Magyarországon folyamatban lévő ügyben. Ehhez azonban az szükséges, hogy a külföldi közvetítő bejelentse a szolgáltatás nyújtás szándékát az Igazságügyi Minisztériumnál, amely ezt a jogosultságot egy évre adja meg.
Jogszabályi háttér:
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
A tájékoztatás nem teljes körű.