A jelen tájékoztató a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás során a bíróság által megállapított, államot illető bűnügyi költség, valamint a bíróság vagy ügyész által kiszabott rendbírság – igazságügyi miniszter általi – elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelmek intézésére terjed ki. A méltányossági eljárás nem minősül kegyelmi eljárásnak, ezért a kegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók.

I.    Az eljárást szabályozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök:

•    a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 599. §-a
•    az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 54. § (3) bekezdése
•    a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 95. §-a
•    az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI. 14.) IM utasítás

II.    A méltányossági jogkör tartalma

Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.

Ha a bűnügyi költség viselésére több terhelt egyetemlegesen kötelezett, a kérelem érdemi elbírálására csak abban az esetben kerülhet sor, ha egyidejűleg valamennyi terhelt nyújtott be méltányossági kérelmet, ellenkező esetben a kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. Az egyetemleges kötelezés gyakorlati jelentősége ugyanis az, hogy a kötelezettek bármelyikétől követelhető és behajtható a teljes összeg. A bűnügyi költség mérséklésére, illetve elengedésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az ezt megalapozó különös méltánylást érdemlő körülmény a kötelezettek mindegyike esetében fennáll, a pozitív döntés ugyanis valamennyi kötelezett tartozását csökkenti, illetve megszünteti.

A méltányossági jogkör nem terjed ki:
•    az elővezetési költségre,
•    a polgári eljárás során megállapított eljárási költségre,
•    a polgári eljárás során kiszabott pénzbírságra,
•    a szabálysértési eljárás során felmerült költségek elengedésére,
•    bűnügyi költség esetén az egyetemleges kötelezettség megszüntetésére és a bűnügyi költség újbóli, kötelezettenként külön történő megállapítására.

III.    A méltányossági eljárás megindítása

A méltányossági eljárás írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. Bűnügyi költség egyetemlegesen történő viselésére való kötelezés esetén valamennyi terheltnek be kell nyújtani a saját kézzel aláírt kérelmet.

A kérelmet a fizetésre kötelezett, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a fizetésre kötelezett képviselője (meghatalmazott ügyvéd, meghatalmazott nagykorú hozzátartozó) nyújthatja be.
A kötelezett meghatalmazása alapján az alábbi hozzátartozók nyújthatnak be kérelmet:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.

A kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint.

A kérelmet a bűnügyi költséget megállapító első fokon eljárt bírósághoz, bv. bíróhoz, a rendbírságot kiszabó bírósághoz vagy ügyészhez kell benyújtani. Az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelem – ha a szükséges adatokat (személyes adatok, eljáró bíróságok) tartalmazza – a felterjesztésre jogosult bírósághoz, ügyészhez kerül továbbításra. Ez a közbenső intézkedés meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ezért a kérelmet az illetékes bírósághoz, ügyészhez javasolt benyújtani.

IV.    A méltányossági eljárás lefolytatása

A kérelmet a bíróság, ügyész a fennálló tartozás mértékéről, illetve az addigi befizetés adatairól szóló igazolással és az ügy résziratával, ideértve a felterjesztéshez beszerzett adatokat, iratokat is, felterjeszti a miniszterhez.

Bűnügyi költség esetén a döntés-előkészítéshez a következő iratok szükségesek:
-    a bűnügyi költséget megállapító bírósági határozatok,
-     részletfizetést és halasztást engedélyező határozat, költségmentességet engedélyező határozat,
-    a kérelem benyújtását követően beszerzett pártfogó felügyelői környezettanulmány (szabadlábon lévő terhelt esetében),
-    fogvatartott terhelt esetén bv. intézeti értékelő vélemény (különös tekintettel arra, hogy a terheltet foglalkoztatják-e az intézetben, letét adatai),
-    költségjegyzék,
-    gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről.

Rendbírság esetén a döntés-előkészítéshez a következő iratok szükségesek:
-    a rendbírságot megállapító határozatok,
-     részletfizetést és halasztást engedélyező határozat,
-    elzárásra átváltoztató határozatok,
-    a kérelem benyújtását követően beszerzett pártfogó felügyelői környezettanulmány (szabadlábon lévő kötelezett esetében),
-    fogvatartott kötelezett esetén bv. intézeti értékelő vélemény (különös tekintettel arra, hogy a kötelezettet foglalkoztatják-e az intézetben, letét adatai),
-    gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről.

Ha az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság a döntésig az előírási tételszámra hivatkozással megkeresi a bíróság gazdasági hivatalát a végrehajtás függőben tartása végett, kivéve azt az esetet, ha a bűnügyi költséggel kapcsolatosan már foglalásra került sor a halasztás és részletfizetés engedélyezése körében.

A miniszter nem jogosult arra, hogy halasztást vagy részletfizetést engedélyezzen a bűnügyi költség, illetve a rendbírság megfizetése vonatkozásában.

A döntésről a kérelmet felterjesztő bíróság, ügyész értesíti a kérelmezőt, és teszi meg a szükséges intézkedéseket.

A folyamatban lévő ügyekről, a kérelem indokairól, az indokok valódiságának igazolására benyújtott, illetve beszerzett dokumentumok tartalmáról, valamint a döntésről nem adható tájékoztatás.

A döntéssel szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kérelem benyújtására a fentiekben meghatározottak szerint.