Az egyéni kegyelmezés jogát a köztársasági elnök gyakorolja. A köztársasági elnök kegyelmi döntéseit a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter készíti elő.

Kegyelmi kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, illetve mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.

Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyészségnél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. Ha a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását a kegyelmi eljárás lefolytatásához be kell szerezni.

Végrehajtási kegyelmi kérelem, az ítélet jogerőre emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be. Egyéb intézkedés (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) elengedése vagy mérséklése iránt, valamint a büntetőeljárás felülvizsgálatára kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés azonban nem terjed ki a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre.

A köztársasági elnök kegyelmi jogköre nem terjed ki a járművezetéstől eltiltás büntetés esetén az utánképzés alóli mentesítésre, a büntetőpont rendszerből származó járművezetéstől eltiltás elengedésére, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés esetén a büntetőjogon túli hátrányok, egyes munkakörök betöltéséhez előírt további feltételek alóli mentesítésre.

A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja, ha a terhelt gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésre tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy az ilyen bűncselekménnyel vagy az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt került sor.

 

A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy ilyen bűncselekménnyel vagy az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el.

 

A még végre nem hajtott büntetés és intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

Összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés esetén kegyelmi eljárás kizárólag az összbüntetés vonatkozásában folytatható le akár a szabadságvesztés büntetés, akár a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés tekintetében, ebben az esetben a kérelmet az összbüntetési eljárás során első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

Felfüggesztett, de utóbb végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés, illetve feltételes szabadság megszüntetése miatt végrehajtás alatt lévő vagy arra váró szabadságvesztés büntetés esetén a büntetést kiszabó, nem pedig a végrehajtást elrendelő bíróságnál kell a kérelmet benyújtani.

Szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka büntetés, illetve pénzbüntetés esetén a büntetést kiszabó, nem pedig az átváltoztatás során első fokon eljárt bíróságnál kell a kérelmet előterjeszteni.

A közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumnál benyújtott kérelem – ha az a szükséges adatokat tartalmazza – az eljáró ügyészséghez vagy bírósághoz, illetve az első fokon eljárt bírósághoz kerül továbbításra az iratok felterjesztése céljából. Ez azonban meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ezért a kérelmet az illetékes bíróságnál, ügyészségnél javasolt benyújtani.

A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, elektronikus vagy saját kezű aláírással ellátott, illetve jegyzőkönyvbe foglalt kérelemre indul. A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya, de a kegyelmi eljárás során az igazságügyi miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. A parlamenti államtitkár kizárólag kegyelmi kérelemhez kapcsolódóan benyújtott halasztási és büntetés-félbeszakítási kérelem esetén engedélyezheti a büntetés elhalasztását vagy félbeszakítását a köztársasági elnök döntéséig.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

Az eljárás illetékmentes.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

·                     a terhelt személyes adatait,

·                     ha nem a kötelezett a kérelmező, akkor a kérelmező eljárási jogosultságát igazoló iratot (meghatalmazás)

·                     a bíróság vagy (eljárási kegyelem esetén) ügyészség megnevezését, az ügydöntő bírósági határozat vagy (eljárási kegyelem esetén) a vádirat számát,

·                     a kérelem célját, és

·                     a kérelem indokait.

A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (pl. pártfogó felügyelői környezettanulmány, büntetés-végrehajtási értékelő vélemény) azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.

A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozatának érvényességéhez nem szükséges a miniszter ellenjegyzése.

A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor. A folyamatban lévő ügyek állásáról kizárólag a terheltnek és a kérelmezőnek – írásos megkeresés alapján – adható tájékoztatás.

Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti.

A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye. Az arra jogosultnak lehetősége van újabb kegyelmi kérelem benyújtására a fentiekben meghatározottak szerint.

A kegyelmi eljárás a menete miatt hosszabb időt, több hónapot vesz igénybe, ezért előfordulhat, hogy a büntetés végrehajtásának befejeződéséig vagy megszűnéséig nem születik kegyelmi döntés, ebben az esetben az eljárás kegyelmi határozat meghozatala nélkül zárulhat le.

A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök által mérlegelési körébe vonandó körülményeket az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontokról szóló 181/2024. (VII.18.) KE határozat tartalmazza. (https://njt.hu/jogszabaly/2024-181-30-76)

A kegyelmi eljárás szabályait

•   az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés n) pontja (https://njt.hu/jogszabaly/2011-4301-02-00),

•   a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CX. Fejezete (https://njt.hu/jogszabaly/2017-90-00-00)

•   a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (https://njt.hu/jogszabaly/2013-240-00-00)

•   a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet (https://njt.hu/jogszabaly/2013-8-20-2T),

•   a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet (https://njt.hu/jogszabaly/2018-9-20-06)

•   a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (https://njt.hu/jogszabaly/2014-16-20-06), és

•    az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2024. (VI.20.) IM utasítás (https://njt.hu/jogszabaly/2024-5-B0-06)

tartalmazzák.

A 2002. január 1. napjától 2024. június 30. napjáig a köztársasági elnök által az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján hozott kegyelmi, valamint 2002. január 1. napjától ehhez kapcsolódóan a büntetés-félbeszakítás, illetve halasztás tárgyában hozott döntésekre vonatkozó statisztikai adatok az Igazságügyi Minisztérium honlapján az Igazságügyi információk Kegyelmi ügyek Statisztikai adatok az igazságügyért felelős miniszter felterjesztése alapján hozott kegyelmi döntésekről oldalon érhetőek el.

A 2024. július 1. napjától hozott kegyelmi döntésekre vonatkozó statisztika a Sándor-palota honlapján lesz elérhető, de a büntetés-félbeszakítás, illetve a halasztás tárgyában hozott döntésekre vonatkozó statisztikai adatok továbbra is az Igazságügyi Minisztérium fenti oldalán lesznek elérhetőek.