A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) alapján a közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján – a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett – a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. Közvetítői eljárásra akkor van lehetőség, ha abban a felek kölcsönösen megállapodnak, és azt a törvény nem zárja ki.
A Kvtv. célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

Nincs helye a Kvtv. alapján közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben szabályozott következő ügyekben: apasági és a származás megállapítása iránti ügyekben, szülői felügyelet megszüntetésével, illetve gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ügyekben, közigazgatási ügyekben, sajtó-helyreigazítási ügyekben, továbbá az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás során vagy végrehajtási ügyekben. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

A Kvtv. hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá a Kvtv.-hez képest speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.

A közvetítőt a közvetítői tevékenysége során szerzett tényekkel és adatokkal összefüggésben titoktartási kötelezettség terheli. A közvetítő tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt, melynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg.

A polgári ügyekben eljáró közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet, amely az alábbi linken érhető el:

https://kozvetitok.im.gov.hu/kozvetitok

A közvetítői névjegyzék kizárólag a polgári ügyekben eljáró közvetítőket foglalja magában, a fentebb felsorolt – Kvtv. hatály alá nem tartozó – más közvetítői eljárások során eljáró közvetítők listáját a más ágazati jogszabályok alapján létrehozott névjegyzékek tartalmazzák. Nem tartalmazza továbbá a közvetítői névjegyzék a Kvtv. IV/A. Fejezetében szabályozott bírósági közvetítői tevékenységet végző – az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt – bírósági közvetítőket.

A közvetítői névjegyzék megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. §-a szerinti nyilvántartásnak.

Amennyiben tehát Ön polgári jogvitáját közvetítő igénybevételével kívánja rendezni, úgy az adatbázisból először azt kell kiválasztania, hogy természetes személy vagy jogi személyre közvetítőre van-e szüksége. A közvetítést ez utóbbi esetben is természetes személyek végzik, akik az adott jogi személy tagjai vagy alkalmazottai.

Amennyiben a természetes személy közvetítők adatbázisában kíván keresni, akkor a keresési feltételek segítségével szűkítheti a közvetítők körét a megye (főváros) és a nyelvismeret megadásával és így kiválaszthatja az Ön lakhelyéhez, illetve cégének székhelyéhez legközelebb található közvetítőket. Amennyiben a jogi személyek között keres, úgy szintén a megye (főváros) kiválasztásával szűkítheti a kört. A természetes személy közvetítők esetében lehetősége van szakterület szerinti keresésre is. A „Szakterület választása” gombra kattintva az összes szakterület feltüntetésre kerül, melyekből kiválaszthatja az Ön igényeinek megfelelő szakterületre bejegyezett közvetítőt. Mivel a közvetítők esetében a szakterület megadása fakultatív elem, szabad megfogalmazás szerint történik, ezért előfordulhat, hogy a szakterületek között több közel azonos tartalmú terület szerepel a listában, melyek mögött csupán egy bejegyzett közvetítő található. A szélesebb körű találati lista eléréséhez javasoljuk, hogy a „Szabadszavas szakterület keresés” rovatban adja meg a keresendő szakterület kulcsszavát minimális terjedelemben (pl.: ha családi ügyekben eljáró közvetítőt keres, akkor érdemes a kereső mezőbe a „család” szó begépelése). Ezt követően a kereső felület alján található biztonsági elemként funkcionáló Captcha mező helyes kitöltésével, majd a „Keresés” gomb lenyomásával azon közvetítőket fogjuk megkapni, akiknek a szakterületeik megnevezésében szerepel a „család” szó. Újabb keresés indításakor mindig ellenőrizzük, hogy a korábbi keresésünk során megadott keresési feltétel (pl. nyelvismeret, megye, vagy egy kiválasztott szakterület) – amennyiben az új kereséshez nem szükséges – törlésre kerüljön, ellenkező esetben a vártnál lényegesen szűkebb, esetleg nullás találatot fogunk kapni (az „Alaphelyzet” gomb lenyomásával valamennyi megadott keresési feltétel törlődik). A keresés során tehát törekedni kell a minimális, kizárólag a szükséges keresési feltételek megadására, a lehető legnagyobb találati eredmény elérése érdekében.

A közvetítői eljárás menetéről, az Ön jogairól és kötelezettségeiről az eljáró közvetítő fog felvilágosítást adni.

A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a névjegyzékben szereplő közvetítők mellett más EGT-államban letelepedett (azaz az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett jogállással rendelkező) közvetítő is eljárhasson egy Magyarországon folyamatban lévő ügyben. Ehhez azonban az szükséges, hogy a külföldi közvetítő bejelentse a szolgáltatás nyújtás szándékát az Igazságügyi Minisztériumnál, amely ezt a jogosultságot egy évre adja meg.