I. A KEGYELMI ELJÁRÁS

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdésében foglaltak alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége körében felel a kegyelmi ügyekért, előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.


A kegyelmi jogkör tartalma

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 597. § (1) bekezdése alapján kegyelem iránti előterjesztést − hivatalból vagy kérelemre − a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz. (A jelen tájékoztató tárgyát kizárólag az egyéni kegyelmi kérelmek esetén tett miniszteri előterjesztés képezi.)

A Be. 597. § (2) bekezdése alapján a Be. 597. § (1) bekezdésében fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

A kegyelmi kérelem tehát kizárólag a büntetésekre (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésre (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat, a kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) nem terjed ki.

Kizárólag a végre nem hajtott büntetések, valamint a próbára bocsátás, jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés intézkedések esetében kerülhet sor kegyelmi eljárás lefolytatására. Ha a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás, kitiltás, illetve a próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés tartama teljes mértékben eltelt, illetve végrehajtásra került, a kegyelmi eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. Ugyanez vonatkozik a teljes egészében megfizetett pénzbüntetésre.

Nem terjed ki a kegyelmi jogkör a katonai büntetésekre sem (lefokozás és szolgálati viszony megszüntetése), mivel ezen büntetések az ítélet jogerőre emelkedésekor végrehajtottnak tekintendők.

A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartásból) való törlésre. Számos, a bűnügyi nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem érkezik azzal az indokkal, hogy a kérelmező az adatainak a bűnügyi nyilvántartásban való kezelése miatt nem tud valamilyen tevékenységet (jellemzően vagyonőri tevékenységet) végezni. Ezen esetekben a kegyelmi jogkör gyakorlása kizárt, a kegyelmi eljárás nem kerül lefolytatásra; a bűnügyi nyilvántartás a mentesítéstől függetlenül tartalmazza az adatokat a fenti törvényben meghatározott ideig.

Összefoglalóan, nem terjed ki a kegyelmi jogkör a következőkre:

  • végrehajtott (teljesített) büntetés,
  • megrovás,
  • pártfogó felügyelet,
  • elkobzás,
  • vagyonelkobzás,
  • elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
  • kényszergyógykezelés,
  • lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése,
  • bűnügyi nyilvántartásából való törlés.



A kérelmezők

A Be. 597. § (3) bekezdése alapján kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója (az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa) nyújthat be.

A terhelt, illetve a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes, az egyéb jogosult által benyújtott kérelem illetékköteles, az illeték mértéke 5000 forint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 54. § (2) bekezdése, illetve 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

Az ügyész, illetve a bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi és kezeli.

Ha a kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése a) pontja alapján a terhelt hozzájárulását be kell szerezni.


A kérelem előterjesztésének helye

A kegyelmi eljárás írásban benyújtott kérelemre indul.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a terhelt személyes adatait,
  • a bíróság (ügyészség) megnevezését, ítélet (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik,
  • a kérelem célja: melyik (fő-, mellék-) büntetésre, illetve intézkedése vonatkozik a kérelem, a büntetés elengedését vagy mérséklését (próbaidőre történő felfüggesztését), illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítését kéri,
  • a kérelem indokai,
  • az indokokat alátámasztó dokumentumok (pl. orvosi irat).


A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmet – ha a szükséges adatokat (személyes adatok, eljáró bíróságok, ügyszám) tartalmazza – a minisztérium az illetékes ügyészhez, illetve az első fokon eljárt bírósághoz továbbítja az iratok felterjesztése céljából.

Tekintettel arra, hogy ez a közbenső intézkedés meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, a kérelmet az illetékes bíróságnál, ügyészségnél célszerű benyújtani.


A kérelem intézése

A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a bíróság a miniszterhez felterjeszti.

A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet) 105. § (1) bekezdése alapján, ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság – a szükséges felvilágosítást megadva – a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel annak tisztázására.

A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. § (2) bekezdése alapján a bíróság a szükséges adatok beszerzését, illetőleg ha ez szükséges volt, a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését követően a kérelmet soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez.

A bíróságnak a kérelemhez kizárólag a büntetőügyben keletkezett azon iratokat kell csatolnia, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek. A bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 4/2002. OIT szabályzat 49. § (7) és (8) bekezdése alapján a bíróság a nagy terjedelmű nyomozati iratok nélkül teszi meg a felterjesztést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz.

A bíróság általi felterjesztés a következő iratokat tartalmazza: vádirat, büntetést kiszabó, intézkedést alkalmazó bírósági határozatok, a kérelem benyújtását követően beszerzett pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány, rendelkezésre álló orvosi iratok, illetve orvosszakértői vélemény (megromlott egészségi állapotra történő hivatkozás esetén), valamint

szabadságvesztés esetén: a büntetés-végrehajtási intézet véleménye, önkormányzati környezettanulmány (ha a kérelemben a terhelt családtagjainak nehéz helyzetére hivatkoznak), büntetés-végrehajtási adatok (értesítés foganatba vételről, szabadításról), halasztással és büntetés-félbeszakítással kapcsolatos adatok,

pénzbüntetés esetén: részletfizetést és halasztást engedélyező, szabadságvesztésre átváltoztató határozat, gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről,

közérdekű munka esetén: halasztással és büntetés-félbeszakítással kapcsolatos adatok, szabadságvesztésre átváltoztató határozat.

A bíróság a felterjesztést a büntetőeljárás során használt egyes iratok nyomtatványként történő rendszeresítéséről szóló 5/2003. OIT szabályzat szerinti 293. sz. felterjesztő lapon teszi meg.

A szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása esetén a kegyelmi eljárás az összbüntetési ítélet vonatkozásában kerül lefolytatásra, és az összbüntetési ítélet mellett legalább egy alapítéletet csatolása is szükséges.

A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 106. § (1) bekezdése alapján, ha az elítéltet több összbüntetésbe foglalt vagy foglalható büntetésre ítélték, a bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetések összbüntetésbe foglalása után a büntetőügyek irataival, illetve legalább az ítéletkiadmányokkal és a szükséges iratokkal terjeszti fel. A felterjesztő lapon az elítélések alapjául szolgáló tényállásokat, az alapügyben eljárt bíróságokat, a határozatok keltét, ügyszámát, a kiszabott büntetéseket és intézkedéseket is fel kell tüntetni.

A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 106. § (2) bekezdése alapján a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 106. § (1) bekezdése esetén a felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.

Ha a kérelem olyan szabadságvesztés büntetésre vonatkozik, amelynek a végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggesztette, majd utóbb a végrehajtását elrendelte, a kegyelmi eljárás a végrehajtást elrendelő ítélet vonatkozásában kerül lefolytatásra.


Halasztás, büntetés-félbeszakítás

A kegyelmi kérelemnek a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya.

A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén a miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg a próbára bocsátás, jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. A miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát.

A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet 19. §-a alapján a kegyelmi eljárás során a szabadlábon lévő elítélt miniszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatát a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház járóbeteg-szakellátása keretében kell végrehajtani. A Büntetés-végrehajtás Központi Kórház a vizsgálat időpontjáról értesíti a szabadlábon lévő elítéltet, a vizsgálat eredményéről vagy az elítélt távolmaradásáról tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot. A büntetés egészségügyi okból történő félbeszakítására vagy kegyelemre irányuló kérelmet (javaslatot) a bv. orvos, illetve az illetékes egészségügyi intézet kijelölt orvosa írásban véleményezi.

A büntetés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztására vagy félbeszakítására hivatalból vagy a kegyelmi kérelemhez kapcsolódó külön kérelemre kerülhet sor.

(Ha a kérelmező kegyelmi kérelmet nem, hanem kizárólag a szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása iránt kíván kérelmet benyújtani, a halasztási kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.)

(Ha a kérelmező kegyelmi kérelmet nem, hanem kizárólag a szabadságvesztés büntetés félbeszakítása iránt kíván kérelmet benyújtani, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 22. §-a alapján a szabadságvesztés félbeszakítását
a) egy évben tíz napig terjedő időtartamra a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka;
b) egy évben tíz naptól három hónapig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén harminc napig terjedő időtartamra a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka;
c) a b) pontban szabályozottnál hosszabb időre a belügyminiszter
engedélyezheti.)

(Pénzbüntetés esetén részletfizetést az elsőfokú bíróság – akár 2 év tartamra – engedélyezhet.)

A Be. 598. § (3) bekezdése alapján a miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

A kegyelmi eljárás során a befolyásmentes döntéshozatal alapvető garanciális biztosítékaként személyes meghallgatásra nem kerül sor.

A kegyelmi eljárás során a büntetőeljárás, a jogerős bírói ítélettel megállapított tényállás, a bűnösség kérdése és a kiszabott büntetés mértéke nem vizsgálható felül. Az ítélet jogerőre emelkedését követően a terhelt személyi és egyéb körülményeiben felmerült, a bíróság által nem értékelt, méltányolható indokok kerülnek figyelembe vételre.

A miniszter havonta tesz előterjesztést a köztársasági elnökhöz.

A köztársasági elnök méltányossági jogkörben − indokolási kötelezettség nélkül − dönt, a miniszteri előterjesztés nem köti. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napján válik érvényessé, de a miniszter ellenjegyzésével hatályosul.


Értesítés a döntésről

A Be. 598. § (4) bekezdése alapján a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek.

Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárás büntetését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló értesítés a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kerül kézbesítésre, az első fokon eljárt bíróság egyidejű értesítése mellett.

A folyamatban lévő ügyekről, a kérelem indokairól, az indokok valódiságának igazolására benyújtott, illetve beszerzett dokumentumok tartalmáról, a miniszteri javaslat tartalmáról, illetve a meghozott kegyelmi döntésről a kézbesítés szabályaira, valamint az adatvédelmi törvényre való figyelemmel nem nyújtható felvilágosítás.

A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 107. § (1) bekezdése alapján, ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte, vagy a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az első fokon eljárt bíróság haladéktalanul értesíti a büntetés-végrehajtási csoportot, illetőleg a gazdasági hivatalt a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvény látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot közvetlenül megküldte.

A Be. 598. § (6) bekezdése alapján, ha a büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetését a bíróság vagy az ügyész hivatalból kezdeményezte, a terhelt az eljárást megszüntető határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti az eljárás folytatását.

A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelem előterjesztésére.




II. A BŰNÜGYI KÖLTSÉG ÉS A RENDBÍRSÁG ELENGEDÉSE, MÉRSÉKLÉSE IRÁNT BENYÚJTOTT KÉRELMEK INTÉZÉSE


A méltányossági jogkör tartalma

A Be. 599. § (1) bekezdése alapján az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését a miniszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.

Ha a bűnügyi költség megfizetésére több terhelt egyetemlegesen kötelezett, a kérelem érdemi elbírálására csak abban az esetben kerülhet sor, ha egyidejűleg valamennyi terhelt nyújtott be a kötelezettség elengedésére irányuló kérelmet, ellenkező esetben a kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. Az egyetemleges kötelezés gyakorlati jelentősége ugyanis az, hogy a kötelezettek bármelyikétől követelhető és behajtható a teljes összeg. A bűnügyi költség mérséklésére, illetve elengedésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az ezt megalapozó különös méltánylást érdemlő ok a kötelezettek mindegyike esetében fennáll, a pozitív döntés ugyanis valamennyi kötelezett tartozását csökkenti, illetve megszünteti.

 

A méltányossági jogkör nem terjed ki:

  • az elővezetési költségre,
  • a polgári eljárás során megállapított eljárási költségre,
  • a polgári eljárás során kiszabott pénzbírságra,.
  • a szabálysértési eljárás során felmerült költségek elengedésére,
  • az egyetemleges kötelezés alóli kivonásra


A kérelmezők

Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a fizetésre kötelezett, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a fizetésre kötelezett képviselője (meghatalmazott ügyvéd, nagykorú hozzátartozó) nyújthatja be.

Az Itv. 54. § (3) bekezdése alapján a vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt a miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint. Ha az illetéket a kérelmező felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.



A kérelem előterjesztésének helye

A kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmet – ha a szükséges adatokat (személyes adatok, eljáró bíróságok) tartalmazza – a minisztérium az első fokon eljárt bírósághoz továbbítja az iratok felterjesztése céljából. Tekintettel arra, hogy ez a közbenső intézkedés meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, a kérelmet az illetékes bíróságnál célszerű benyújtani.


A kérelem intézése

Az elsőfokú bíróság a kérelmet a fennálló tartozás mértékéről, illetve az addigi befizetés adatairól szóló igazolással, és a büntetőügy irataival (részirattal), ideértve a felterjesztéshez beszerzett adatokat, iratokat is, az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez.

A bíróság a felterjesztés előtt beszerzi a fizetésre kötelezettnek a döntéshez szükséges személyes adatait, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, valamint a fizetésre kötelezett személyi körülményeit, vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró részleges környezettanulmányt (amelyet a pártfogó felügyelő készít el), továbbá fogva lévő terhelt esetében az intézeti értékelő véleményt (különös tekintettel arra, hogy a terheltet foglalkoztatják-e az intézetben).

Bűnügyi költség esetén a javaslattételhez a következő iratok bíróság általi felterjesztése szükséges: a bűnügyi költséget megállapító bírósági határozatok, részletfizetést és halasztást engedélyező határozat, költségmentességet engedélyező határozat, a kérelem benyújtását követően beszerzett pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány, illetve bv. nevelői vélemény, költségjegyzék, gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről, foglalási jegyzőkönyv (ha rendelkezésre áll).

Rendbírság esetén a következő iratok felterjesztése szükséges: a rendbírságot megállapító bírósági határozatok, részletfizetést és halasztást engedélyező, elzárásra átváltoztató határozat, pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány, bv. nevelői vélemény, gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről.

A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 93. §-a alapján, ha az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság a miniszter döntéséig az előírási tételszámra hivatkozással megkeresi a bíróság gazdasági hivatalát a végrehajtás függőben tartása végett, kivéve azt az esetet, ha a bűnügyi költséggel kapcsolatosan már foglalásra került sor a halasztás és részletfizetés engedélyezése körében.



Halasztás, részletfizetés

A miniszter nem jogosult arra, hogy halasztást vagy részletfizetést engedélyezzen a bűnügyi költség, illetve a rendbírság megfizetése vonatkozásában.

(A Be. 593. §-a alapján a 10 000 Ft-ot meghaladó rendbírság és bűnügyi költség vonatkozásában az elsőfokú bíróság legfeljebb 3 hónap tartamra halasztást, illetve akár 2 év tartamra részletfizetést engedélyezhet a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.

A 10 000 Ft alatti rendbírság és bűnügyi költség esetén az elsőfokú bíróság foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónap tartamra halasztást, illetőleg három hónap tartamra részletfizetést engedélyezhet.)


Értesítés a döntésről

A miniszter döntéséről az első fokon eljárt bíróság értesíti a kérelmezőt.

A folyamatban lévő ügyekről, a kérelem indokairól, az indokok valódiságának igazolására benyújtott, illetve beszerzett dokumentumok tartalmáról, valamint a döntésről nem nyújtható felvilágosítás.

A döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kérelem előterjesztésére.