1. Névviselés

Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.

1.1. Születési név

A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.

A családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötőjel köti össze. Magyar állampolgárok számára anyakönyvezni egy vagy két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által összeállított utónévjegyzékből. Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyilatkozik a kért név anyakönyvezhetőségéről. Az erre irányuló kérelmet az anyakönyvvezetőnél vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályánál kell előterjeszteni.

Az engedélyezett utónevek listája, valamint az utónevek engedélyezésének alapelvei megtalálhatóak a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján (az alapelvek és az utónevek listája: http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html).

Jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi módokon is sor kerülhet az utónévjegyzékben nem szereplő nevek anyakönyvezésére:

- Amennyiben a megszületett gyermek nem magyar állampolgár, illetve hontalan, a gyermek utónevének anyakönyvezésénél a gyermek állampolgársága, illetve származási helye szerinti jog az irányadó.

- Amennyiben a szülők egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.

- Amennyiben a gyermek a megszületésekor a magyar mellett külföldi állam állampolgárságával is rendelkezik és ezt a szülők igazolják, akkor a szülők kérelmére a születés anyakönyvezésekor a névviselésre vonatkozóan az adott külföldi állam jogát kell alkalmazni.

- A külföldön született magyar állampolgár születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi anyakönyvi okiraton szereplő utónevet kell bejegyezni.

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak, valamint kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását, továbbá joguk van családi és utónevüknek anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyvezéséhez. Családi név kijavítására, valamint olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a 30/B. § (1) bekezdésében szereplő nemzetiségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja. Az anyakönyvi, házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás során a valamely nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető.

Az érintett kérésére a név anyakönyvezése két nyelven történik, kérhető továbbá nemzetiségi anyakönyvi kivonat kiállítása is.

A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza. Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat – a megkereséstől számított 15 napon belül kiadott – állásfoglalása az irányadó.

Nemzetiségi anyakönyvi kivonatok letölthetőek innen:

születési

házassági

bejegyzett élettársi

halotti


1.2. Házassági név

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (továbbiakban: Csjt.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A feleség a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A férj a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt családi név).
A házastársaknak a névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Csjt. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

1.3. Házassági név módosítása

A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – a Csjt. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható. Az eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető, kizárólag személyesen. Az eljárás illetéke: 5.000 Ft.

A kérelem nyomtatvány letölthető innen.

1.4. Házassági név megváltoztatása

A házassági név módosításától meg kell különböztetnünk a házassági név megváltoztatására irányuló eljárást. Ennek során az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a házastársa nevét viselő személy házassági nevét kérelemre megváltoztathatja, ha a kérelmező

a) a házasság megszűnt, és
b) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.

A gyakorlatban erre az illetékmentes eljárásra a legtöbbször akkor kerül sor, ha a házasság megszűnését követően derül fény arra, hogy a házastársa nevét viselő volt házastársat az anyakönyvi bejegyzés alapján más név illeti meg, mint amit egész életében használt. (Pl. a férje teljes nevét viselő feleség számára kiderül, hogy férjének kettő utóneve volt, így őt a kettő utónevet tartalmazó házassági név illeti meg.)

A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén az illetékes magyar konzulnál.

A kérelem nyomtatvány letölthető innen.

1.5 A születési név megváltoztatására irányuló eljárás

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet alapján magyar állampolgár születési családi és utónevét – kérelmére – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megváltoztathatja.

Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy – amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti – csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását. A szülő családi nevének megváltoztatása – ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri – kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli. A feljegyzést az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeli el.

Amennyiben a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, úgy a névváltoztatás hatálya a házastársra külön kérelem hiányában is kiterjed.

A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter dönt. A névváltoztatás engedélyezése – a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett – a miniszter mérlegelési jogkörben meghozott döntése.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – nem lehet engedélyezni.

A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén az illetékes magyar konzulnál. Az eljárás illetéke 10 000 Ft (ismételt kérelem esetén 50 000 Ft), melyet a kérelmen illetékbélyeg formájában kell leróni. Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

A névváltoztatási kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét), továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét és idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát és érvényességi idejét. Amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait is szerepeltetni kell a kérelemben. A kérelmen a kiskorú gyermekek személyi adatait abban az esetben is fel kell tüntetni, ha a névváltoztatás hatálya nem terjed ki a gyermekekre. A kérelmet indokolni kell, valamint nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező számára az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezett-e már korábban névváltoztatást.

Kiskorú gyermek névváltoztatásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. Nagykorú gyermeknek minden esetben önálló kérelmet kell előterjesztenie.

A korábban kiadott névváltoztatási okiratról az arra jogosult részére az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter hiteles másolatot adhat ki. Az okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1 000 Ft.

A kérelem nyomtatványok: kiskorú, nagykorú.

Statisztikai adatok letölthetőek innen.

2. Hazai anyakönyvezés

Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeit (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, haláleset) Magyarországon is anyakönyveztetni kell, függetlenül attól, hogy a magyar állampolgárságot születéssel vagy más jogcímen (pl. honosítással) szerezte az érintett személy. A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén bármelyik hivatásos magyar konzuli tisztségviselőnél is lehet előterjeszteni.

A hazai anyakönyvezést Budapest Főváros Kormányhivatala végzi.

A Kormányhivatal postacíme: 1368 Budapest, Pf. 222
A Kormányhivatal email címe: ZOWaHhTOSbzXtqrN8DwcQI2FZaGF6YWlhbnlha29ueXZAYmZraC5nb3YuaHU=
Ügyfélfogadás helye: 1075 Budapest, Károly körút 11.
Ügyfélfogadás ideje: szerda, 08.30-12.00 óra
Telefonszám:

  • egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgárságot szerzett ügyfelek hazai anyakönyvi ügyében: (06 1) 323 3168
  • egyéb hazai anyakönyvezési ügyben: (06 1) 323 3176


Tisztelt Ügyfeleink!

Hívásaikat a fenti telefonszámokon folyamatosan fogadják Budapest Főváros Kormányhivatalának hazai anyakönyvi osztályai. Mivel vonalaink túlterheltek, kérjük, hogy hívásukat ismételjék meg többször is, amíg el nem érik munkatársainkat, akik rögzítik kérdéseiket és panaszaikat. Minden megkeresésre válaszolunk.

Türelmüket köszönjük!

BFKH,  ÉÖHOTF Főosztály, Honosított és Hazai Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1-2.


Hazai anyakönyvi ügyekben előzetes időpontfoglalásra nincs lehetőség, az ügyfeleket érkezési sorrendben fogadják.
 
A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonatok diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső hitelesítés elvégzésével kapcsolatos ügyintézés továbbra is a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának hatásköre:

Ügyfélfogadás helye:
1135 Budapest XIII., Szegedi út 35-37., (Twin Office Center Irodaház)
Ügyfélfogadási idő: kedd és szerda: 8.30-11.30 óra

A hazai anyakönyvezési eljárás megindításához szükséges nyomtatványok letölthetők innen:

születés
házasság
haláleset


3. Születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és haláleset anyakönyvezése

Születés anyakönyvezése

Illetékesség

A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a születés történt. Az anyakönyvbe születési helyként azt a községet, várost, fővárosi kerületet kell bejegyezni, ahol a gyermek megszületett.

Bejelentés

Intézetben történt születést – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az intézet vezetője köteles bejelenteni.
Az intézeten kívüli születéssel kapcsolatosan 2011. június 1-jéntől új fogalmak kerültek bevezetésre. Eszerint az intézeten kívüli születés lehet tervezett és nem tervezett. A tervezett intézeten kívüli születés részletes szabályait a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az intézeten kívüli születést, ha az nem tervezett volt, a szülő jelenti be a születéstől számított nyolc napon belül, tervezett intézeten kívüli születést a felelős személy jelenti be az eseményt követő első munkanapon. Felelős személynek kell tekinteni:

a) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy
b) felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szülésznő szakképesítést vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban

Tervezett intézeten kívüli születés esetén a születés tényét a Rendeletben meghatározott felelős személy igazolja. Az intézeten kívüli születésnél nem működött közre felelős személy, azaz nem tervezett intézeten kívüli születés történt, a születés anyakönyvezése szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján történik.

Házasságkötés

Házasságkötés Magyarországon

A házasság egy férfi és egy nő között, az arra kijelölt állami hatóság előtt személyesen tett, kölcsönös és kifejezett nyilatkozattal létrejövő kötelék, amely a családjogi törvényben meghatározott személyi és vagyoni joghatásokkal jár. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A házasság hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali munkaidőn túli megkötését a jegyző engedélyezheti.

A házasságkötési szándékot – személyesen – annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, ahol a házasságot a felek meg kívánják kötni. A házasulók egyike – ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik – a házassági szándékát – az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti.

A házassági szándék bejelentéséről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A házasságkötést megelőző eljárás során a házasulóknak ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.

A házasságkötést megelőző eljárás során igazolni kell:
- a személyazonosságot,
- az állampolgárságot,
- a családi állapotot,
- a lakcímet,
- a személyi azonosítót, valamint be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot. Amennyiben az nem áll rendelkezésre, az anyakönyvvezető beszerzi.

Tizenhatodik életévét be nem töltött személy házasságot nem köthet, tizenhat éven felüli kiskorú pedig csak az illetékes gyámhatóság előzetes engedélye alapján köthet házasságot.

Amennyiben külföldi állampolgár vagy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező hontalan (állampolgársággal nem rendelkező) személy Magyarországon kíván házasságot kötni, úgy igazolnia kell, hogy személyes joga szerint házasságkötésének törvényes akadálya nincsen. Ezt az igazolást házassági tanúsítványnak nevezzük. Indokolt esetben a tanúsítvány bemutatása alól felmentés az illetékes fővárosi és megyei kormányhivataltól kérhető. Ilyen indokolt eset például, ha az adott országban háborús helyzet áll fenn, vagy az adott ország a tanúsítvány jogintézményét nem ismeri. A felmentés iránti kérelem illetéke 5000 Ft., melyet illetékbélyeg formájában kell leróni. A felmentés a kiállítástól számított 6 hónapig érvényes.

Magyar állampolgár házasságkötése külföldön

Házassági tanúsítvány a továbbiakban nem kerül kiállításra. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából családi állapot igazolás kérhető, amennyiben azt a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri.

Arról, hogy egy külföldi házasságkötéshez milyen okiratokat kérnek, milyen fordítást fogadnak el, milyen felülhitelesítést igényelnek, a tervezett házasságkötés helye szerint illetékes külföldi anyakönyvvezető (más szerv) tud felvilágosítást adni.

Amennyiben a magyar állampolgár házasságát külföldön megkötötték, azt Magyarországon is anyakönyveztetni kell. (ld. hazai anyakönyvezés.)

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesíthet. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik.

A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a járási hivatali székhelytelepüléseken, a fővárosi kerületekben, valamint a megyei jogú városokban működő anyakönyvvezetők jogosultak.

Haláleset anyakönyvezése

Illetékesség

A halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a haláleset történt. Ha a haláleset járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték, talált holttest esetében pedig ahol a holttestet megtalálták.

Bejelentés

Egészségügyi intézményben történt halálesetet az intézmény vezetője köteles legkésőbb a halálesetet követő első munkanapon bejelenteni. Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerez.

A haláleset anyakönyvezéséhez szükséges:

- az elhalt személyazonosságát, valamint állampolgárságát igazoló okmányok
- személyi azonosítót, lakcímét tartalmazó hatósági igazolvány
- születési anyakönyvi kivonat
- családi állapotot igazoló okirat
- halott-vizsgálati bizonyítvány
- jegyzőkönyv haláleset anyakönyvezéséhez.

A jelenlegi anyakönyvi kivonatok mintái letölthetőek innen:

Születési anyakönyvi kivonat

Házassági anyakönyvi kivonat

Bejegyzett élettársi kivonat

Halotti anyakönyvi kivonat


Anyakönyvi kivonatok felülhitelesítése külföldön történő felhasználás céljából