Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról

Az egyéni kegyelmezés jogát a köztársasági elnök gyakorolja. Az igazságügyi miniszter előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.

Kegyelmi kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, illetve mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.

Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyészségnél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. Ha a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását a kegyelmi eljárás lefolytatásához be kell szerezni.

Végrehajtási kegyelmi kérelem, az ítélet jogerőre emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be. Egyéb intézkedés (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) elengedése vagy mérséklése iránt, valamint a büntetőeljárás felülvizsgálatára kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés azonban nem terjed ki a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre.

A még végre nem hajtott büntetés és intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

A közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumnál benyújtott kérelem – ha az a szükséges adatokat tartalmazza – az eljáró ügyészséghez vagy bírósághoz, illetve az első fokon eljárt bírósághoz kerül továbbításra az iratok felterjesztése céljából. Ez azonban meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ezért a kérelmet az illetékes bíróságnál, ügyészségnél javasolt benyújtani.

A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya, de a kegyelmi eljárás során a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. A parlamenti államtitkár kizárólag kegyelmi kérelemhez kapcsolódóan benyújtott halasztási és büntetés-félbeszakítási kérelem esetén engedélyezheti a büntetés elhalasztását vagy félbeszakítását a köztársasági elnök döntéséig.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

A kérelemnek tartalmaznia kell:
•    a terhelt személyes adatait,
•    a bíróság vagy (eljárási kegyelem esetén) ügyészség megnevezését, az ügydöntő bírósági határozat vagy (eljárási kegyelem esetén) a vádirat számát,
•    a kérelem célját, és

•    a kérelem indokait.

A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (pl. pártfogó felügyelői környezettanulmány, büntetés-végrehajtási értékelő vélemény) azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.

A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.

A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor. A folyamatban lévő ügyekről kizárólag írásban, a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható tájékoztatás.

Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti.

A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye. Az arra jogosultnak lehetősége van újabb kegyelmi kérelem benyújtására a fentiekben meghatározottak szerint.

A kegyelmi eljárás szabályait

•   az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja,

•   a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CX. Fejezete,

•   a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,

•   a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet,

•   a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet,

•   a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet, és

•    az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI.11.) IM utasítás

tartalmazzák.

 

Menü

Főoldal

Navigáció