Közvetítői eljárás büntető- és szabálysértési ügyekben

A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet alapján a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetése az áldozat és az elkövető között létrejött konfliktusból fakad, illetve konfliktust eredményez, így a legfőbb célja a felek szükségleteinek és lehetőségeinek feltérképezése és a keletkezett sérelem helyreállítása, amelyet a mediáció igazságszolgáltatási rendszerbe adaptált módszerével sikeresesen el lehet érni. A büntető-, illetve szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) legfontosabb feltételei, illetve jellemzői elsődlegesen, hogy a felek teljes körű tájékoztatásukat követően önként dönthetnek az eljárásban való észvételükről; az eljárásban egy speciálisan képzett, pártatlan és semleges szakember (mediátor) jár el; az eljárás lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek feltárják a konfliktus körülményeit, az ahhoz vezető okokat, a felek szükségleteit és lehetőségeit, valamint az okozott sérelem helyreállításának és a bűnismétlés megelőzésének módjait.

Hazánkban 2007. január 1. napjától nyílt lehetőség arra, hogy a felek a bűncselekményből fakadó konfliktusukat közvetítői eljárás keretein belül rendezhessék. 2014. január 1. napjától pedig már a társadalomra kevésbé veszélyes cselekmények (szabálysértések) esetében is lehetővé vált a mediáció alkalmazása.

A mediáció módszertana, mind a büntető, mind a szabálysértési közvetítői ügyekben azonos. A mediátorok a konfliktuskezelés szakemberei, akik segítik a feleket szükségleteik és érzéseik feltárásában, ezáltal a probléma megoldásában. Amennyiben szükségesnek ítélik szakértőket vonhatnak be az eljárásukba, akik szakértelmükkel segíthetik a feleket kérdéseik megválaszolásában.

A közvetítői eljárás előnye:

A közvetítői eljárás a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeként egészíti ki a büntető igazságszolgáltatás hagyományos kereteit. A súlyos bűncselekmények esetében az államnak szigorúan kell eljárnia, azonban a kevésbé súlyos bűncselekmények, illetve a szabálysértések elkövetőivel szemben célszerű alternatív megoldásokat keresni, ezzel is csökkentve a büntető igazságszolgáltatás terheit. 2018. július 1. napjától már a súlyosabb esetekben is alkalmazható a közvetítői eljárás, amely kiegészítője lehet az állam büntetőhatalmának, elsődlegesen az áldozatot segítve sérelmei feldolgozásában.  A felek szempontjából a közvetítői eljárás egy olyan folyamat, amelyben a hagyományos eljáráshoz képest az érintettek hangsúlyosabb szerepet kapnak, hiszen az elkövető és az áldozat egyenrangú felek, akiknek önálló döntésén és munkáján múlik a közvetítői eljárás és így a büntetőeljárás kimenetele. Az eljárás egyben gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos folyamat.

A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes.

Közvetítői eljárás büntetőügyekben:

A jelenlegi szabályozás alapján mediációt a kevésbé súlyos bűncselekmények esetén lehet alkalmazni. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján közvetítői eljárás lefolytatására egyes élet, testi épség és egészség, az emberi szabadság, az emberi méltóság és egyes alapvető emberi jogok, vagyon, illetve szellemi tulajdonjog elleni, valamint közlekedési ügyekben van lehetőség, amennyiben a cselekmény öt évi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő, az elkövető a vádemelésig beismerő vallomást tett és amennyiben nem merül fel jogszabályban meghatározott kizáró körülmény. A közvetítői eljárást az érintettek, illetve jogi képviselőik írásban kezdeményezhetik a rendőrségen, illetve az ügyészségen. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és egyben a büntetőeljárás legfeljebb 6 hónapra történő felfüggesztéséről az ügyészség, illetve a bíróság dönt. A mediációs eljárás részletes rendelkezéseit a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szabályozza.

Közvetítői eljárás szabálysértési ügyekben:

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a büntetőügyi mediáció szabályozását alapul véve rendezi a szabálysértési mediáció általános elveit és kereteit. Ennek alapján a járásbíróság, illetve a szabálysértési hatóság (elsődlegesen a rendőrség) az eljárást 30 napra felfüggeszti a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében, amennyiben a felek hozzájárulásukat adták, az eljárás alá vont személy elismerte felelősségét és nem áll fenn kizáró körülmény.

A törvény felnőtt korú eljárás alá vont személy esetében az elzárással is büntethető, valamint egyes közlekedési szabálysértések, míg a fiatalkorú esetében valamennyi szabálysértés miatt indult eljárás során lehetőséget biztosít az ügy közvetítői eljárásra utalására. Az eljárás határideje egy alkalommal, a megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében 30 nappal meghosszabbítható.

A közvetítő:

Büntető-, valamint szabálysértési ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok gyámügyi és igazságügyi, illetve hatósági főosztályainak speciálisan képzett pártfogó felügyelő mediátorai járnak el. Közvetítői tevékenységüket túlnyomó többségében egyéb pártfogó felügyelői tevékenységük ellátása mellett végzik.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül, a mediátorok megfelelő szakmai gyakorlatukat egy mentorált folyamat során szerzik meg, amelyet a mediátorok mentori rendszere biztosít. A mentori rendszer ezen túlmenően a mediátorok szakmai fejlesztését és a szakmai színvonal, az egységes gyakorlat fenntartását biztosítja.

A mentori rendszert a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeiről szóló 38/2015. (XII. 21.) IM rendelet alapján az Igazságügyi Minisztérium működteti.

A mediátorok a tevékenységük során az un. tettes-áldozat mediáció módszerét alkalmazzák, a transzformatív mediációs iskola elveit követve. Azonban a módszertani fejlesztések egyik fontos célkitűzése, hogy a mediátorok resztoratív eszköztára bővüljön. Ennek érdekében például az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervezésében a mediátorok továbbképzés formájában ismerkedhettek meg a békítőkör módszerével.

A békítőkör olyan resztoratív körmódszer, amely az áldozaton és az elkövetőn túl a tágabb közösség bevonását is lehetővé teszi a konfliktus rendezésében, segítve a történtek mélyebb, sokrétűbb feldolgozását, a konfliktus hosszútávú, a közösségi erőforrások mozgósításával történő helyreállítását.

Eredmények:

2007 és 2017 között 44.615 büntetőügyben rendeltek el közvetítői eljárást.
Az eljárás eredményessége az intézmény bevezetése óta kimagasló. Büntetőügyekben évről évre a befejezett ügyek 80-85%-ában a felek megállapodást kötnek, míg a megkötött megállapodások 85-90%-át teljesítik. Szabálysértési ügyekben 2014-2017 között 8.674 esetben került sor közvetítői eljárás elrendelésére. Szabálysértési mediációban a befejezett ügyek 50-60%-ában kötnek megállapodást a felek és a megállapodások több mint 90%-át teljesítik.

ELÉRHETŐSÉGEK

Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok
www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek

Igazságügyi Minisztérium
Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság
Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály
email: cExelpbZ33O3aXN6aW1mb0BpbS5nb3YuaHU=
tel.: 1/550-1600

Menü

Főoldal

Navigáció